A közkórház.
A közkórház.
Hogy Gömör vármegye közegészségi viszonyai hazánk sok vármegyéjénél jobbak, annak oka az, hogy a közegészségi adminisztrácziója és intézményei helyesek és korábban keletkeztek mint másutt. Közkórháza már 1884-ben nyílt meg. Gömör vármegye közönsége már 1839-ben Draskóczy Sámuel alispán és dr. Marikovszky Gusztáv megyei főorvos kezdeményezésére indította meg az adakozást a vármegyei kórházalapra, a mely alaptőke hangversenyek, tánczmulatságok jövedelméből, Coburg herczeg, a Rima-Murányi Vasmű Egyesület, a jászói prépostság, egyesek kisebb-nagyobb adományaival, kamatjainak kamatjaival, 1880-ban mintegy 180,000 koronára gyűlt fel, s a vármegye akkori alispánja, iglói Szontagh Bertalan, elérkezettnek látta az időt a vármegyei közkórház felépítésére, mely a város délkeleti részén a Rimaszombat város közönsége által adott négyezer négyzet-méternyi területen és 50,000 tégla adományával, 1884-ben 100,198 korona 70 fillér költséggel felépült és dr. Szabó Sámuel igazgatása alatt előbb negyven, azután egy év mulva nyolcvan ágygyal volt felszerelve. A betegforgalom növekedése azonban már 1888-ban megkövetelte, hogy a ragályos és elmebetegek részére külön épület emeltessék, mely minaji Bornemisza László alispán fáradozásai következtében 1889-ben meg is nyílt és ebben az elmebetegeknek 10 elkülönítő, két közös kórterem, a ragályzó betegek részére két nagyobb terem, fürdők, vízvezetés, központi fűtés, a felügyelő irgalmas nővérek és a szolga lakásául beosztott pavillonban huszonkét ágyhely van. Majd parnói Molnár Viktor és neje Abaffy Erzsébet 8000 koronás alapítványával még egy ágy állíttatván fel, a közkórház 1890-ben 106 ágygyal lett felszerelve. Ez újabb építkezésnek 46,650 korona 96 fillér költsége az alaptőkéből nyert fedezetet. 1901-ben dr. Tauffer Vilmos egyetemi tanár, a bábaügy kormánybiztosa Gömör-Kishont, Hont, Liptó, Nógrád és Zólyom vármegyék érdekeltségét értekezletre hívta össze és a vármegyei közkórház szülészeti osztályával kapcsolatosan a kerületi alsófokú bábaiskolát létesítette. Mivel pedig ez az iskola a vármegyei közkórházban nem fért el, a vármegye közönsége által e czélra felajánlott 1200 korona évi lakbérért külön helyiség béreltetett ki s a közkórház tartalék-tőkéjéből, 2871 korona 82 fillér költséggel a külön szülészeti osztály újból harminczkét ágygyal szereltetett fel. Gömör vármegye közönsége azonban a közegészségi intézményt egy telepen óhajtván látni, Bornemisza László alispán a kormánynál kieszközölte, hogy a közkórház jobb- és baloldalán lévő telkek megvásárolhatók legyenek s ezeknek egyikén a közkórház szülészeti osztálya, mely bábaiskolául is szolgál, 32,000 korona költséggel felépülhessen. Ezek szerint a vármegyei közkórház telepén van a gondnoki lakás (6 helyiség), a főépület (iroda, orvosi-, várószoba 8 helyiség, az irgalmas nővérek lakosztálya 4 helyiség, 1 műtőszoba, 11 betegterem, 3 konyha, mosókonyha, fehérneműtár, ruhatár, fertőtlenítő 2, kamra 3, szolgák lakása 3, fatartók, pincze 4, fürdő 4), összesen 41 helyiség. A ragályos és elmebetegek épülete (betegeknek 19 helyiség, 2 fürdő, összesen 21 helyiség). A szülészeti bábaiskolaosztály (9 helyiség) és a halottasház (3 helyiség); összesen 79 helyiség, mely öt épületben, igen szép árnyas, fenyves parkkal van körülvéve.
Működésének megkezdése, vagyis 1884 óta 14,980 beteget vett fel, orvosi tanácsban részesített 11,502 bejáró beteget és 1627 műtétet végzett. Ápoltatott: belső betegséggel 545, sebesüléssel 262, szembetegséggel 103, bőrbetegséggel 84, bujakórral 199, női betegséggel 27, szülés miatt 40, elmebetegséggel 24 egyén. Ezek közül meggyógyult: belsőbeteg 66.4, sebesült 69.0, szembeteg 56.3, bőrbeteg 79.0, bujakóros 82.9, női betegségből 80.3, szülésből 90.9, elmebeteg 9.3%. Javult: belső beteg 14.6, sebesült 19.0, szembeteg 30.0, bőrbeteg 10.7, bujakóros 0.5, női betegségből 18.3, elmebeteg 4.3%. Gyógyulatlanul bocsáttatott el: belsőbeteg 1.4, sebesült 2.2, szembeteg 7.9, bujakóros 0.5, elmebeteg 4.3%. Meghalt: belsőbetegségben 11.7, sebeiben 3, bujakórban 0.5, elmebeteg 16.6%. Tovább 317maradt ápolás alatt: belső betegségben 5.5, sebesült 6.5, szembeteg 5.8, bőrbeteg 9.9, bujakóros 15.5, szűlés miatt 10.0, elmebetegség miatt 66.6%. – Műtét végeztetett 127, jó eredménynyel 111. Ápoltatott 41,883 ápolási napon át 1284 beteg. Egy betegre esik 32 ápolási nap. Átlag volt a betegek napi száma: 114. Ápoltatott illetőség szerint: gömörmegyei 832, más vármegyei 364, külső országból 28; – iparos 267, értelmiségbeli 22, kereskedő 25, földmíves 383, napszámos 501, foglalkozás nélküli 86. Bejárólag jelentkezett 965 beteg, kik közül 563 gömörmegyei volt.
A megyei közkórház Rimaszombatban.
Andrássy L. felv.
Bevétele volt 61,972 kor. 10 fill. Kiadása 65,856 kor. 70 fill. Forgótőkéje 20,000 kor. Tartaléktőkéje 3535 kor. 84 fill. Alaptőkéje 78,555 kor. 12 fill. Ágyalapítványi tőkéje 8000 kor. Gyógyult, de még munkaképteleneket segítő tőkéje 3366 korona 54 fillér. Vagyona volt, ingatlanságok, forgó- és tartaléktőkéjével együtt, felszerelésekben, leltár szerint 196,902 korona 88 fillér. – Teher 42,565 korona 97 fillér adósság, melylyel az alaptőkének tartozik.
A felügyeletet gyakorolja a kórházi bizottság, melynek elnöke: Bornemisza László alispán, tagjai: Dapsy József ny. vm. főpénztárnok, Czinke István ref. lelkész, Farkas Ábrahám orsz. képv., a kórházigazgató, Madarassy Gyula földbirtokos, Máriássy Andor földbirtokos, dr. Meskó Miklós vármegyei főorvos, Okolicsányi Gáspár földbirtokos, Samarjay János földbirtokos, Széman Endre prépost, jegyző Lengyel Iván vm. aljegyző. Igazgatója: dr. Löcherer Tamás egyetemes orvostudor, vármegyei tiszteleti főorvos; osztályos orvosai: dr. Szabó Károly és dr. Kármán Aladár egyetemes orvostudorok, gondnoka: Draskóczy István, ellenőre: Tibély László, ápolók: 10 irgalmas nővér, 3 férfi-szolga, egy okleveles szülésznő, két nőcseléd, egy kertész.
