Táplálkozási viszonyok.
Táplálkozási viszonyok.
A táplálkozási viszonyok a földrajzi elhelyeződés szerint változnak. A hegyvidék főtápláléka a burgonya. Nyáron tej, túró, sajt, rozskenyér, télen a savanyított káposzta. A fuvarozással foglalkozó hegyvidéki férfiak jobban táplálkoznak, mint az otthon maradt asszonyok és gyermekek, mert a férfi kenyérkeresete után járva, az útmenti kocsmákból és szatócs-boltokból látja 311el magát hússal, szalonnával, túróval, sajttal, rozs- vagy búzakenyérrel. El is költi élelmére keresetének nagyobb részét, s a mit azonkívül el nem pálinkázik, azt haza viszi, az otthon rosszul, sőt nyomorultan élő, koplaló családnak. Innen van azután, hogy főleg csak a burgonyán és rozs-, zablisztből készült kenyérkén tengődő asszonynál és gyermeknél, a hegyvidéken, különösen a főutakon kívül eső kisebb községekben, a görvély- és angolkóros rossz csontrendszerű satnyaság Kisrőczén, Murány vidékén, Gencsen, Hámosfalván, Feketelehotán, Kisszlaboson, Jolsva vidékén, Alsósajón, Henczkón, Dénesen, Andrási községekben gyakran látható, míg a rothadt burgonya élvezete nem egyszer küteges hagymázt okoz, mint az néhány év előtt Rédován észleltetett.
Részlet a csízi fürdőből.
Andrássy L. felv.
De a helytelen táplálkozási viszonyok okozzák azt is, hogy a kis gyermekeknél a gyomor- és bélhurut a vármegyében mindenütt mindennapos s óriási pusztítást okoz. A gyakorló orvosoktól e sorok írójával közölt adatok szerint, az emésztőszervek bajaival betegként jelentkezett: Dobsinán a lakosságnak 16.7, Jolsván 15.2, Nagyrőczén 18.2, Rimaszombatban 12.6, Rozsnyón 15.8, a garami járásban 3.6, a nagyrőczeiben 3.2, a rimaszécsiben 3.4, a rimaszombatiban 6.3, a rozsnyóiban 5.6, a tornallyaiban 5.0%. Az emésztőszervek bajaiban haláleset volt Dobsinán 0.13, Jolsván 0.20, Nagyrőczén 0.12, Rimaszombatban 0.28, Rozsnyón 0.29, a garami járásban 0.21, a nagyrőczeiben 0.15, a rimaszécsiben 0.11, a rimaszombatiban 0.13, a rozsnyóiban 0.13, a tornallyaiban 0.12%. Hogy ebből jórész a gyermekekre esik, az gondolható.
A gyáraknál, bányáknál lévő munkások, napszámosok, fuvarosok már jól élnek. Ezek a kohó-, gyár- és bányamunkások, bár igen jó keresetük van, minden pénzüket evés-ivásra költik. Ezeknek a táplálkozás inkább mennyiségénél, mint minőségénél fogva árt meg. Alsó vidékünk magyar népe él a leghelyesebben. Táplálkozásában benne van a kemnye, a fehérje, a zsír és a szénhydrát. A legszegényebbnél is kerül munkája után egy kis zsírzó a házhoz s a kis darab pirított szalona, rozs- vagy kétszeres kenyérrel reggel, délben egy kis rántott leves tésztával, valamelyes főzelék, vagy túrós tészta, vasárnap mindig egy kis húsféle, vacsorára tej, vagy leves, vagy ismét főzelék, zöld vagy száraz, adja az eledelét. Jól is fejlődik csont- és izom-rendszere, nem öregíti meg hamar a nehéz munka és a ki nem iszákos, az általában az öreg kort is eléri.
312A legutóbbi anyakönyvi adatok szerint legtöbben érik el az öreg kort Nagyrőczén, hol a 60 éven felül elhaltak 0.87%-át tették a népességnek. Utána sorban következnek: a tornallyai járás 0.77, a rimaszombati 0.73, a nagyrőczei 0.69, a garami szintén 0.69, Jolsva város 0.64, Dobsina város 0.64, a rimaszécsi járás 0.63, Rozsnyó város 0.58, Rimaszombat város 0.57 s legvégül a rozsnyói járás 0.52%-al.
