Kőrös.
Kőrös.
Kőrös, a pelsőczi fensík alatt fekvő magyar kisközség, 73 házzal és 378, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők felvették jegyzékükbe Krus néven. Hosszu ideig Szénégető-Kőrösnek is nevezték. A községnek 1706-ból való pecsétnyomója is ezt a felirást viseli. 1416-ban a Gömöry család az ura, 1423-ban pelsőczi Nagy János királyi tárnokmesteré, 1427-ben a Bebek családé; 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. 1454-ben Kewres alakban van említve; 1489-ben pedig Máriássy Istvánt iktatják e község birtokába és a Máriássyak maradnak hosszú időn át a földesurai. Most Pósch Gyulának van itt nagyobb birtoka. A Máriássyaknak a községben nemesi kúriájuk is volt, mely ma Imre József és Dobos Károly tulajdona. A község református temploma 1692-ben épült. A katholikus lakosoknak kápolnájuk van a faluban, melyet 1880-ban építtettek. A református egyház birtokában nagyon érdekes és szép úrasztali kendő van, melyet Serédy Zsófia, báró Andrássy István kurucz generális neje, ki Jókainak a „Lőcsei fehér asszony” czímű regényében szerepel, sajátkezűleg hímzett 1695-ben. A község postája és legközelebbi vasúti állomása Berzéte, távíróhivatala pedig Rozsnyó.
