Málé.
Málé.
Málé, sajóvölgyi magyar kisközség, 143 házzal és 791 róm. kath. vallású lakossal. E község megvan már a pápai tizedszedők jegyzékében Malak néven. 1412-ben a Czinege család a birtokosa. 1423-ban már három ilyen nevű helységgel találkozunk, ú. m. Mála vagy Malah és Nagymale, továbbá Kysmal. Nagymáléban a Putnokyaknak akkoriban 41 jobbágytelkük volt s így a község a nagyobb helységek közé tartozott. 1465-ben az Abaffyakat iktatják az egyik Málé birtokába, 1483-ban a mellétei Barna család is igényt tartott e községre, mely azonban mindig a putnoki váruradalomhoz tartozott. A Putnoky család után egy ideig a Derencsényi Péteré volt, utána ismét a Putnoky családé, míg végre a gróf Serényi családé lett és most gróf Serényi Bélának van itt nagyobb birtoka. A XVIII. században trencsénmegyei tótokat telepítettek ide. Itt van a fülek-putnoki agyagipar r. t. téglagyára. A kath. temploma 1849-ben épült. A községhez tartoznak Bélatelep, Lódomb, Pást és Pogony puszták, mely két utóbbi már a középkorban is szerepel. Pást puszta hajdan község volt és a pápai tizedszedők jegyzékében már Pastek néven szerepel. Pogony puszta szintén község volt és 1384-ben poss. Pogan, alias Nehe néven van említve. 1427-ben szintén a Putnokyak birtoka. A község postája, távírója és vasúti állomása Bánréve.
