Murány.
Murány.
Murány, murányvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 184 házzal és 1187 róm. kath. vallású lakossal. 1271-ben már szerepel Murány vára, Castrum Mwran néven. Építését némelyek a Bebek, mások az Ilsvay családnak tulajdonítják. Hosszú ideig a husziták kezében volt, a kik megerősítették, mígnem Mátyás király a cseheket a várból kiűzte és a várat Szapolyai Istvánnak adta. 1469-ben ismét a Bebek család kezén van, a XVI. században már a Tornallyay családé. A mohácsi vész után Basó Mátyás rablófészke volt. A király Salm Miklóst és Bebek Ferenczet küldte ki megfenyítésére, a kik a várat heves küzdelem után bevették. 1605-ben a vár és a várbirtok a Rottal grófok kezére jutott. Rottal János Jakabnak bethlenfalvi Thurzó Mária lett a neje s az ő kezén volt később a vár, de 1609-ben már a Széchi család az ura és Széchi Mária révén Bethlen István. Ennek halála után Széchi Mária rozsályi Kún Istvánnak neje lett, de ettől elvált. Azután Wesselényi Ferencz lett a férje. 1646-ban a vár és a vár birtokai már Wesselényi Ferencz kezén vannak. Wesselényi halála után Károly lotharingiai herczeg kényszerítette Széchi Máriát a vár feladására. Thököly Imre két izben ostromolta meg a várat és foglalta el, ú. m. 1678-ban és 1683-ban. 1702-ben tűzvész hamvasztotta el mindazt, a mi a várban eléghető volt. A Rákóczy-féle mozgalmak alatt br. Limprecht császári várparancsnok Rákóczyhoz pártolt és a várat átadta. II. Rákóczy Ferencz a várat az uradalommal gr. Bercsényi Miklósnak adta. 1720-ban Koháry István szerzi meg a várat és az uradalmat. 1806 aug. 14-én József nádor látogatta meg. 1826-ban szász Coburg Góthai Ferdinánd herczeg nyert adományt a murányi uradalomra. Murány várához hajdan csak egy keskeny út vezetett, melyen az élelmi szereket erős vaslánczon vontatták fel a várba. A vár kútja oly mély volt, hogy 5/4 óráig tartott, míg abból a vízzel telt tömlőt ki tudták emelni. A várban még a mult században a következő feliratú márványtábla volt olvasható:
„Ad Dei ejusque immaculatae Matris honorem, ad Excelsam Patriae hujus defensam, quo Comes Franciscus Wesseliny de Hadad fortalitium hocce a fide Regia deficiens in Obedientiam redegit. Anno 1651 die 29 Julii.”
A vár sírboltjában találták meg a XVIII. században Wesselényi Ferencz rézkoporsóját 1667-ből, egy czinkoporsót, Hunfalvi szerint Széchi Mária tetemével, egy rézkoporsót, melyben 1643 óta bizonyos Troppen György pihent és egy rézkoporsót Széchi György Ferencz holttestével.
A mostani Murány község, Murányalja néven szintén már a XV. században szerepel, a mikor már vámszedő hely volt. A XVIII. század közepén papirmalom is volt a községben, lakosai pedig sok fazsindelyt és deszkát készítettek. 1847-ben országos vásártartási jogot nyert. Itt van most a Coburg herczegi uradalom erdőgondnoksága és gőzfürésze, továbbá Mayer József kőedénygyára és Rikler Károly és Társa deszkagyalú-gyára. Itt emelkedik a herczegi család emeletes kastélya, melyet a múlt században Koháry Ferencz gróf építtetett. A róm. kath. templom 1879–93 között épült. A községhez tartoznak Paszek, Várrét, Sztudna, Sztoski és Fabova telepek is. Ezen a vidéken feküdt hajdan Sarló községe, melyet egy 1453-ból való oklevél említ. A községben van posta, távíró és vasúti állomás.
A murányi várban talált emléktábla.
A Hunfalvi-féle monografiából.
A Coburg-féle emlékoszlop a murányi vár alatt.
Saját felv.
