Osgyán, Nógrád vármegye határán fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 252 házzal és 1455 róm. kath. és ág. ev. h. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében szerepel Osyan alakban. Várát a husziták elfoglalták, de Mátyás király 1460-ban kiűzte őket innen és a várat visszafoglalta. Hajdan az Orlay család volt az ura. A XVI. század második felében még Orlé (Orlay) Miklós az osgyáni uradalom birtokosa, később pedig már a Bakos, Korponay és a báró Luzsénszky család, azonban ezekkel együtt még a Battik, Wolny és a Malatinszky család is. Most a báró Luzsénszky családnak, özv. Malatinszky Vilmosnénak, Szakall Barnabásnak, Vajda Andrásnak és dr. Rónay Károlynak van itt nagyobb birtoka. A hajdani várkastély, átalakított állapotban, magas dombtetőn áll és a br. Luzsénszky család tulajdona. A várkastélyban érdekes és nagybecsű levéltár és képtár van. E kastélyon kívül még két úrilak van a községben. Az egyik Farkas Ábrahám orsz. képviselőé, a másik özv. Malatinszkynéé. Azelőtt a községben híres evangélikus gimnázium volt, melyet a Bakosok alapítottak. Erről más helyen van szó. A XVIII. században a lakosok kiterjedt sertéstenyésztéssel foglalkoztak az itteni erdőkben. A községben két templom van. A róm. kath. templom 1747-ben épült. Az ág. ev. templom építési ideje ismeretlen. Bocskay István alatt a község harcz színhelye volt. 1848-ban az oroszok vonultak át a községen. Ide tartozik Antali, Feketerét, Istenkút, Kishegymeg, Zabzó, Szijbokor, Zsidó, Bábavölgy, Balinczé és Molnárka. Itt volt hajdan Sarampó község is, mely azonban már rég elpusztult. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Rimaszombat.