Putnok.
Putnok.
Putnok, sajómenti magyar nagyközség, 595 házzal és 3471 lakossal, kik közül 1551 róm. katholikus, 1166 ev. református és 656 zsidó. E községet a pápai tizedszedők Puthnuk néven jegyezték föl. Már a honfoglalás korában lakott telep volt. Legrégibb ismert birtokosai az Orlay és a Putnoky családok voltak. IV. László 1283-ban a Rátót nembelieket Putnok birtokában megerősíti. Ezek közül Miklós a Putnoky család megalapítója. Ez időben a községhez tartozott Igalom, Dienesfalva, Pokalyfalva, Pogony és Málé. Ezek közül Pogony és Málé mint puszták ma is megvannak, azonban Pokalyfalva és Igalom teljesen eltüntek s csak mint dűlőnevek élnek. 1423-ban vámhely volt és itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt itt, a mi azt bizonyítja, hogy már ez időben egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek. Vára e korban nevezetes erősség volt. 1567-ben a törökök foglalták el, de azoktól ismét visszavették. Az 1578. évi 27. t.-cz. véghelynek minősíti. 1607-ben Bocskay hajdúi beveszik a várat. Ugyanabban az évben a törökök ismét felprédálják a várost, a várat pedig elfoglalják. 1613-ig Orlay Miklós volt a vár kapitánya és később a vár és a hozzártozó 82uradalom tulajdonosa. 1613-ban is Orlay István a várkapitány, utána meg Orlay András. Ebben az időben a vár lőportornya felrobbant és a várat erősen megrongálta, de Orlay András 1653-ban ismét helyreállíttatta. András utóda II. Miklós volt, kinek nővérét, Orlay Anna Borbálát Serényi András vette nőül és így jutott a vár és uradalom a Serényi grófok birtokába. 1644-ben Rákóczy György beveszi a várat, de a császári seregek még ebben az évben visszafoglalják. Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, minek következtében birtokaitól megfosztották és a vár 1670-ben Sporknak hódolt meg. 1672-ben a kuruczok ismét elfoglalják a várat, de a császáriak visszahódítják. Ugyanez ismétlődik 1678-ban, a mikor Teleky Mihály foglalta el, de csak rövid ideig tarthatta meg. 1680-tól 84-ig a vár Thököly híveinek a kezében van és Thököly maga is itt táborozott 1683-ban. 1685-ben ismét ostromolják és majdnem teljesen lerombolják; de újra megerősítik és 1705-ben már II-ik Rákóczy Ferencz birtokában van. 1706-ban maga Rákóczy is Putnokon volt. A fiscus által lefoglalt uradalmat gr. Serényi Andrásnak és Orlay Andrásnak sikerült ismét visszaszerezniök. Időközben a Putnokyak birtokát a Széchiek vették meg. A XVII. századból való oklevelek a községet kétféleképen említik. A pataktól elválasztott nyugati rész volt Putnokváralja, a keleti rész pedig Putnokfalva. A XVII. században Putnokon megyegyűléseket is tartottak. Első hetivásárjogát a város 1693-ban kapta, azután ismét 1702-ben s 1822-ben, mígnem országos vásártartásra 1834-ben tett szert. 1849. febr. közepén Dembinszky tábornok kb. 10,000 főnyi serege vonúlt át a városon. Utána jött Schlick, a ki itt ütötte fel táborát. 1848 július végén Görgey csapatai vonúltak át a községen, három nappal később pedig az oroszok jöttek ide és egy hétig táboroztak itt, mely idő alatt folyton pusztítottak és raboltak. Augusztus közepén Grabbe csapatai voltak itt két napig. 1820-ban a várnak még néhány épülete fennállott, de 1834-ben gr. Serényi Alajos a vár romjaiból kastélyt építtetett. Ezt a kastélyt 1860-ban gr. Serényi László átalakíttatta. Ma gr. Serényi Béla a birtokosa. Putnok a mult században híres bortermelő hely volt. Dienesfalva nevű szőlőterületén 500 hold termő szőlője volt, míg a fillokszera el nem pusztította. A mult század elején sörház és nagyobbszerű pálinkaégető volt a községben. Ez időben a következő nemes családok laktak itt: Hubay, Dapsy, Pásztor, Putnoky, Baán, Sturman, Várnay, Szüllő, Bodó, Óváry, Vattay, Veresmarty, Pongó, Király, Kovács, Bodnár, Gecse, Hevessy, Tornallyay, Horváth. 1830-ban alakult a kaszinó, 1861-ben a méhész-társulat s a kisdedóvó, mely javarészben gr. Serényi Lászlónak köszönheti létrejöttét. 1870-ben alakult a műmalomtársulat, 1863-ban a műkedvelő-társaság, 1871-ben a népbank, 1874-ben az önkéntes tüzoltó-egylet. Itt született Tóth Ede, a jeles színműíró, kinek igénytelen szülőházát 1880-ban jelölték meg emléktáblával. Putnokon született állitólag a híres Tomory Pál érsek is, a ki Mohácsnál esett el. Putnok város ősi, árpádkori templomát 1830 után bontották le és akkor építették helyébe a mostanit. A régi református templom 1692 körül leégett. Helyébe 1698-ban fatemplomot építettek, mely 1798-ig állott fenn. A mostani templom 1820 körül épült. A községben van posta, távíró és vasúti állomás.
Putnok. – Gróf Serényi Béla kastélya.
Saját felv.
