Ragály.
Ragály.
Ragály, az e község után elnevezett völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 132 házzal és 648 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1357-ben említik és pedig háromféle alakban, ú. m. Ragal, Kyusragaal és Ragalfeulde. 1405-ben a Basó család a földesura, de 1427-ben már a Ragályiak bírják. 1480-ban a Csoltóy családnak is van itten része; de ez kihalt és azután megint a Ragályi család a földesúr s ma is az a birtokosa. Rajta kívül Szabó Ágostonnénak van itt nagyobb birtoka és úgy neki, mint báró Ragályi-Balassa Ferencznek szép kastélya. A mult század közepén a Ragályiakon kívül még az Ivocs, Várady, Izsó, Lenkey, Dapsy, Katona és az Osváth család is birtokos volt itt. Báró Ragályi-Balassa Ferencz kastélyában a tulajdonosnak nagyon érdekes fegyvergyűjteménye, képtára és családi levéltára van. Itt látható a Mária királynő diósgyőri várából származó és a királynő nevét viselő kőpárkány is, mely Alsószuháról, Ragályi István borsodi alispán hajdani kastélyából került ide, a hol mint kandallópárkány volt alkalmazva. A községben két templom van. A református templom nagyon régi épület, de építési idejét megállapítani nem lehet. A katholikus templom 1842-ben épült. Az 1629. évi összeírás szerint akkoriban virágzó plébánia volt, mely a reformáczió alatt megszűnt. 1835-ben, mikor a hivek száma szaporodott, a szomszédos Zádorfalváról helyezték át a plébániát. A református egyház több nagyon érdekes és értékes szentedényt és úrasztali terítőt őriz a XVI. és XVII. századból. A községben van posta és távíró, a legközelebbi vasúti állomás pedig Sajóvadna vagy Bánréve. Ide tartoznak Nyolczrendes, Ravaszrész és Dobrosó puszták is.
Ragály. – Báró Ragályi-Balassa Ferencz kastélya.
Saját felv.
Ragály. – Szabó Ágostonné kastélya.
Saját felv.
