Runya.
Runya.
Runya, a tornallya–bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 108 házzal és 511 ev. ref. vallású lakossal. E község nevével már 1323-ban találkozunk Rwnna alakban, a mikor Hanvay Miklós és Hunch Ádám, János és Sándor egyezséglevélben van róla szó. 1427-ben a runyai Soldos család a földesura. 1550-ben Ferdinánd király új adománylevelet ad a községre a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi, másként Fityke és a Kerepeczy családoknak. Most Soldos Árpádnak, özv. Jankovich Miklósnénak, Ruthényi Bélánénak és Hevessy Benedeknek van itt nagyobb birtoka. A községben négy urilak emelkedik, melyeknek mindegyikét a Soldos család építtette. Özv. Jankovich Miklósné birtokában érdekes régi családi oklevelek vannak. A község határában verték agyon fogadott bérenczek Visnyay kurucz kapitányt. A halmot, a hol a gyilkosság történt, ma is Visnyai-halomnak nevezik. E halom határos azzal a szomszédos községhez tartozó Ravaszlyuk nevű dűlővel, melyről ugyanezt az eseményt beszélik. A mult században a már említetteken kívül még a Nagy, Pongó, Szemes, Czabaj, Dávid és a Csiszár családnak volt itt nagyobb birtoka. A község evangélikus temploma 1602-ben épült. A községnek van postája, távírója és vasúti állomása. Ide tartoznak Temetőalja, Szeles, Petyke és Madzag puszták s a község közelében feküdt hajdan Zenthlelek is, melynek nyomát csak a község határában levő ú. n. Klastromdomb tartja fenn. Ezen a tájon feküdt valahol Alkér és Czomporháza község is, melyek a XV. század első felében még virágzó falvak, de azután nyomuk vész.
Runya. – Soldos Árpád úrilaka.
Keleti A. felv.
