Serke.
Serke.
Serke, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 203 házzal és 1017 ev. ref. vallású lakossal. E község a Lórántffiak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is látszanak. Az 1244-iki adománylevélben Sisque néven van említve. Lóránt mester 1324-ben már a 93serkei vár ura, 1443-ban, a mikor György gömöri alispán volt a birtokosa, Giskra hadai foglalták el a várat. 1460-ban Mátyás király kiűzte innen a cseheket és a várat és tartozékait visszaadta a Lórántffiaknak. 1427-ben már jelentékeny helység lehetett, mert földesurának 64 jobbágyportája volt itt. 1424-ben a Felediek szerepelnek mint földesurak, a kik a Lórántffiakkal vérrokonok voltak. A XVII. században a Vay, Czegey, Vass, Szilassy, Toldalagi és a Kemény családok az urai, majd a Rákóczy-féle csetneki uradalomhoz tartozik, utána pedig a Korniss, Vécsey, Rédey, Inczédy, Kemény, Bánffy és Szilassy családok a birtokosai, most pedig Gömöry Jánosnak, Draskóczy Lászlónak és Fáy István orsz. képviselőnek van itt nagyobb birtoka. A XVIII. században a serkei járás székhelye volt. Vára a XV. században Kappla néven is szerepel, akkor, a mikor a serkei Lórántffiakkal rokon Kapplay család volt az ura. 1786-ban a községet Sikovcze tót néven is említik. A község a török világban és a Rákóczy-féle szabadságharczok idején több izben volt ütközet színhelye. A faluban két úrilak van. Az egyiket a Szilassyak építtették, ez most a Gömöry Jánosé, a másikat a br. Kemény család emeltette, ez jelenleg a Fáy Istváné. A református templom 1718-ban épült. Az egyház birtokában több érdekes szent-edény van, melyek a XVIII. századból valók. Serkéhez tartozik Sastelek puszta, a mely már a XV. században említtetik. Serke és Détér között feküdt Czéncz, vagy Chyncz község is, mely 1481-ben merül fel s azután nyoma vész. Serke község postája, távírója és vasúti állomása Feled.
