Tiszolcz.
Tiszolcz.
Tiszolcz, rimavölgyi nagyközség, 789 házzal és 3959 lakossal, a kik közül 678 magyar, 3203 tót, 1302 róm. katholikus és 2468 evangélikus. E község 1334-ben a kalocsai érsek birtoka, majd Szécsényi Tamás, aradi, barsi és szerémi 101főispán bírja, 1438-ban mint Ajnácskővár tartozéka említtetik, jóllehet onnan nagyon távol esik. 1526 előtt még tényleg Feledi Istók volt a földesura, a XVI. században pedig a Hradova hegyen fekvő várat Basó Mátyás tartotta megszállva. A várat a XVII. század vége felé a császári hadak bevették és lerombolták. 1596-ban mint város szerepel, de azután megfosztották szabadalmaitól és csak 1780-ban nyerte vissza vásártartási jogát. 1594-ben a törökök megrohanták a várost és György lelkészt túszul magukkal hurczolták. Idővel a gróf Forgách család, majd a báró Prónay, a Kubinyi és a Daxner család lett itt birtokos, most pedig a m. kir. erdőkincstárnak, a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t.-nak, Basilides Jánosnak, dr. Daxner Samunak és Daxner Istvánnak van itt nagyobb birtoka. 1623-ban a pestis dühöngött a város falai között. 1687-ben sáskajárás, 1710-ben ismét pestis. 1765-ben Kromer Pál papirmalmot épít a városban, 1792-ben épült a paplak és az iskola, 1797-ben a városháza, melyben a hradovai várból való pánczélt és buzogányt őriznek. Ez időben már a tiszolczi hámor is fennállott. 1800-ban új papirgyárat építenek. Ez időben sok kalló volt itt és a posztóipar jelentékenynyé vált. Volt itt csizmadia-, posztós-, szűrszabó-, kovács-, lakatos-, kerékgyártó-, asztalos-, szabó-, szűcs-, kádár-, ács-, molnár- és timár-czéh. A tiszolczi sajt is messze földön híres volt. Tiszolcz a hagyomány szerint onnan vette a nevét, mert erdeiben nagyon sok volt a tiszafa, és német neve, melyből a magyar név alakult, a legrégibb időktől fogva Theisholz volt. Van itt vasérczbánya, vasgyár, papírgyár, nagyszabású mészégető körkemencze, mészkő-malom, gyapjúrongy-tépőgyár és sajtgyár, továbbá takarékpénztár, magyar kaszinó, tót olvasókör és vasgyári hivatal. A község határában savanyúvízforrás van. A hívők ájtatosságának kielégítésére két templom szolgál. A róm. kath. templom 1845-ben épült, az evangélikus 1825 és 1832 között. Az ág. h. ev. egyház érdekes és értékes régi kelyhet őriz, mely 1413-ból való. A községhez tartoznak Hámanecz és Poddjel telepek és itt van a híres tiszolczi fogaskerekű vasút kiinduló pontja. Erről különben más helyen szólunk. A községben van posta, távíró és vasúti állomás.
Tiszolcz.
Saját felvételünk.
