A gömör-szepesi érczhegység beágazásai.
A gömör-szepesi érczhegység beágazásai.
A gömör-szepesi Érczhegység beágazásaihoz tartozó hegyvidéket a Sajó felső völgye választja el Dobsináig s innen túl a Sztraczena völgyén keresztűl a Garam forrásáig, a hol az északnyugati határhegységgel összeköttetésbe lép.
Ezt a hegyvidéket is kisebb-nagyobb völgyek, csermelyek szeldelik és egyes részein meredek sziklák határolják.
Kelet felől kiemelkedik: a Pozsálló vagy Ökörhegy (1290 m.), Szulhegy (1258 m.), Ramzás (1255 m.), Pipitke (1270 m.) északi oldalán medvebarlanggal, Kerekhegy (978 m.), Nyirestető (965 m.), Nagyhollókő (881 m.). Nyugat felé: Sztolicza (1480 m.), Babina (1278 m.), Smrecsinka (1268 m.). Sztraczena közelében: Kőhegy (1074 m.) és a határcsúcs: Gugl (999 m.).
Területének, valamint a vármegyének is főfolyója a Sajó, mely csermelyeivel együtt a Buchwald és Stolicsna között elterjedő hegységből veszi eredetét, Rédovától tágabb völgyön át és Oláh-patak fölött a Dobsa-patakkal egyesül. Alsó-Sajó községnél, jobbról felveszi a Fekete-patakot s több apró csermely és a Szul-patak vízével Rozsnyótól délnek hömpölyög. Ez is, mint a Rima, temérdek kavicsot, homokot és iszapot visz le az alsó vidékre. A Gölnicz-patak a megye határán keletre siet, hogy a Hernáddal egyesüljön.
15Forrásai között legfontosabb a Rozsnyói, melynek főbb alkotó részei a vas-oxydul, a kénsavas natrium-oxyd, a kénsavas magnesia és a föloldott kovasav. Fürdője kellemes üdülőhely s vasas vize gyógyító hatású. Újabban sűrűn látogatják.
