Alapkőzet.
Alapkőzet.
Geologiai tekintetben, a Sajó-völgy déli területének kitűnő termőföldjével ellentétben áll a hegyvidék talaja. Ennek a folyó mentén Gömörpanyitig keskenyen elterűlő része Hubó, Trizs irányában egészen Torna megyéig 12homok- és kavics-képződményre mutat. Ebben mintegy beágyazva, Kelemér, Poszoba, Szuhafő felé, majd pedig délfelé kanyarodva Zádorfalva, Alsószuha irányában, úgyszintén külön csapásban Ragály és Zubogy táján, agyag-márga-formácziót találunk. Ezen túl majdnem egész Berzétéig és Krasznahorkáig terül el a Triászmészkő. Csak az alsó Cseremosnya völgyén vonúl végig keskeny szalagként a werfeni pala. A rozsnyói völgy egyéb része áradmány.
Pelsűczardón nem régen horgonypátót, gálmaérczet bányásztak, mely részint vörös márgában, részint dolomitban és csillámos werfeni palában találtatik. A mészhegyek területén nagy mennyiségben meszet égetnek. Tömegénél fogva a legérdekesebb itt a mészkő-formáczió. A hegyek telve vannak üregekkel, barlangokkal; ezek közűl legkiválóbbak: a sziliczei és az aggteleki barlang.
