Alapkőzetek.
Alapkőzetek.
Geologiai tekintetben a megyének ez a része fölötte változatos. A Garam-völgy alsó táján a Csillámpala egészen a Fabováig nyúlik; majd a zólyomi határtól a Garam forrásán túl, keskeny szalagként, az Agyagpala vonúl végig. Ugyanazon irányban terjed el Tiszolcz határától észak felé – de Vereskőnél keskenyedve – a Triaszmész, mely az egész murányi fensíkot foglalja el. Nyugati beszögelése merő Gneisz, helyenként nagyobb csillámlemezekkel; Tiszolcz és Fűrész közt a Csillámpala, Hacsavánál a Gránit torkollik a Gneisz 5tömegébe. Nyustya fölött Pribóczig ismét a Csillámpala lépi át a Rima völgyét és a Gneisz délfelől határolja.
A Csillámpalába öblözik Rimóczánál a Lősz, mely a Rima mentén a Gortva völgyéig terjed. E képlet foglalja magában azt a kiaknázhatatlan agyagtelepet, mely Mastincznál Nógrádba lép át.
Az egész Lősz-területet középen a Szuha-patak völgye metszi hosszában, eruptiv kőzettel, mely még Kisgömöri és Balogfala határában is előfordúl.
A Rima-völgy ágyát, a vízhatlan agyagon, a vastag homok- és kavicsréteg alkotja, s felűl 0.5–2.5 m. vastagságú termőföld borítja, mely a balparton dúsan termő szántókra alkalmas.
Tiszolcz határában előfordul az öregszemű fehérmárvány. Nyustyánál a zsírkövet gyárilag dolgozzák fel. Kisebb-nagyobb kvarczdarabokat hömpölyögtet a Rima vize s a kavics és homok is jobbára kvarcból áll. Hacsaván újabban magnesit-pörkölőket állítottak.
A pogányvári vulkanikus hegy Ajnácskőnél.
Saját felvételünk.
