Állatvilág.
Állatvilág.
A fensík magaslatán, a Klyak körűl gondozzák a nemes szarvast. Vadállományát a már említettek alkotják. Madárfaunáját dr. Lovassy Sándor tanulmányozta át. Kiválóbb madárfajok: Anthus arboreus, Ficedula sibilatrix, Turdus viscivorus, T. musicus; a fenyvesekben Tetrao tetrix, T. bonasia, Butco vulgaris, Sztudnyán: Columba palumbus, Nucifraga caryocatactes; Klyak környékén: Certhia familiaris, Turdus torquatus, Parus cristatus, Lopusnó táján Tetrao urogallus, Picus martius, P. tridactylus, a Várhegy körűl: Accentor modularis, Sylvia atricapilla, Ficedula rufa, Caprimulgus europaeus, Picus canus.
A közép szakaszon (Veporhegy-csoport) az állatvilág csak részben azonos. Itt a lomberdőkön s a lejtőkön gyakori a róka, de a farkas kipusztúlt. Ritka a vadmacska, a borz. A fák oduiban fészkel a pele, a mókus. Van elég őz és nyúl. A szarvasmarhának és a juhnyájaknak a hegyi legelők bő táplálékot adnak; kecskét keveset tartanak. A madarak közül megemlítésre méltók: Tichodroma muraria Tiszolczon (észl. Terray István), Bubo maximus, Syrnium Aluco, Otus vulgaris, Strix flammea, Circus aeruginosus, Astur palumbarius, A. nisus, Falco tinnunculus, Columba turtur; varjak, szarka, szajkó, Coracias garrula már az alsó szakaszban is gyakoriak. A seregély Rimaszombat vidékén márczius második felében jelenik meg. A költözködők vonulása, nyolcz évi megfigyelés szerint, Rimaszombat határában a következő: Columba oenas márcz. (III.) 3–20, Ardea stellaris III. 25–IV. 15, Ciconia alba III. 22–IV. 20, Scolopux rusticola III. 3–28, távozása IX. 15–X. 3, Anser cinereus III. 17–28, Anas boschas III. 21–IV. 21, Fulica atra III. 23–IV. 6, Vanellus cristatus III. 14–31, Crex pratensis V. 1–20, Sterna hirundo megjelent 1893. V. 18, Coturnix dactylisonans V. 2–16, Cuculus canorus IV. 14–V. 8, Picus medius III. 23–IV. 15, Oriolus galbula III. 28–IV. 12, Motacilla alba III. 15–28, Sylvia philomela IV. 7–19, Sylvia 7phoenocurus III. 3–IV. 10, Hirundo urbica III. 16–IV. 17, távozott VIII. 27–IX. 12. Télen ellátogat a Rima középfolyásáig a Bombycilla garrula, Turdus viscivorus, T. pilaris, Colymbus cristatust Likéren fogtak, Otis tarda 1890 jan. 30-án Osgyán vidékére tévedt.
A hüllők, a kétlakiak és a halak faunája még nincs kellőleg átvizsgálva. Előfordúl azonban a fürge és a zöldgyík, a keresztes vipera (Klyak körűl e sorok írója 4 példányt fogott). Magasabb hegyek közt él a Salamandra maculata, az alsóbb Rima völgyén a Triton cristatus. A pisztráng hegyi patakokban bőven, a fejeshal (Cottus gobio) a tiszolczi Rimában, pontyok gyakoriak, az orsóhal ritka.
A rovarvilágból kiválóbbak: Melolontha fullo, Oryctes nasicornis, számos Cetonia, Lucanus cervus, Lampyris noctiluca, Necrophorus vespillo, Hydrophylus piceus, Dityscus marginalis, szép Carabusok, Cicindellák, Lytta vesicatoria, kárttevő ormányos bogarak, szúk, Cerambyx heros, Aromia moschata. Ragyogó lepkék a felső szakaszban: Doritis Apolló (Tiszolcz), Papilio Hipparchia-, Apatura-, Argynnis-fajok, Acherontia Atropos, Smerinthus, Sphynx-fajok, Catocala fraxini (ritka), Gastropacha-, Liparis-, Carpocapsa-, Tinea-fajok. A méhészet hanyatlóban. A darazsak, hangyák fenyvesekben, Sirex gigas, Cynips, Ichneumon stb. A két- és egyenes szárnyúak közűl az Odontura denticauda érdemel említést, mely 1890 május végén rengeteg mennyiségben jelent meg Jánosi, Rimaszombat és Osgyán határában és a Mantis religiosa. A félszárnyúak bőven vannak képviselve a Cimex-fajokban; az állóvízekben a Hydrometra, a növényleveleken az Aphis-fajok élődnek.
Egyéb alsófokú állatok közül megemlíthetők: a változatos Epeira-fajok, Apus Cancriformis (kivált nyári eső után tócsákban), Scolopendra forficata, Helix-fajok, Limnaeus stagnalis, Planorbis corneus, Unio pictorum.
