Az aggteleki barlang.
Az aggteleki barlang.
Az aggteleki barlang (Baradla) lejtős lejárása mintegy 200 méternyire vezet lefelé a pitvarba; ettől jobbra a Temetkező folyosón keresztűl a Csontházba jutunk. E helyen fakad az Acheron-patak, mely a Styx-patakkal egyesűlve, végig folyik a barlangon, de száraz időben kiapad.
A túlnyomólag stalagmitekben (álló cseppkövek) gazdag képződések itt már nagy arányban láthatók, bár a stalaktitek (függő cseppkövek) is nagy tömegben fordulnak elő.*) Ily hatalmas alakulatokat mutatnak Palmyra romjai és a ferde hajlású Országtáblája. A patak balpartján van a kristálytiszta vízű Királykút, odébb, a nagy arányú Mózes Oltára, a sziklából kinőve látszik. Felfelé haladva, az Olajoskorsó mellett eljutunk a Nagytemplomba. Innen nyílik a Denevérbarlang; 1866-ig a denevérek ezreinek tartózkodási helye. A Nagytemplom túlsó végén a Nagyoltár a Szószékkel, majd lefelé haladva a Kistemplomba jutunk, hol a Tiara, a Kovácsfúvó és a Gyermek Jézust tartó Mária Szobra látható. Itt emelkedik a Szt-István tornya és az Aprószentek Kórusa. Ismét lefelé haladva a Styx partján, a Purgatóriumon keresztűl, a Paradicsom csarnokába, majd Széchenyi István Oszlopa mellett a Paradicsomba jutunk, hol Ábel Sírja, Kain Bunkója, az Aradi 13 Vértanú Oszlopa látszik. Egyik fülkéje a Delphi Templom Pythia Papnővel, Alexandriai Könyvtárral és a ledőlt Orgonával, valamint Ádám, Éva és a Tiltott Fa alakjaival.
Ezek úgy keletkeznek, hogy a külső mélyedésekből (töbörök) leszivárgó víz a meszet feloldja. Az így terhelt víz a barlang üregébe csepeg; a víz elpárolog, a mészrészek azonban egymásra rakódnak s függő alakokká válnak, míg a súlyosabb cseppek a talajra esnek s lassanként álló oszlopokká alakulnak. Megjegyzendő, hogy az egyes részek és alakzatok elnevezése kissé önkényes és erőltetett. Az elnevezések a szerint keletkeztek, a mint a csoport, az alak, vagy a terület az elnevezéssel valamely hasonlatosságot látszik feltüntetni vagy a mint a kegyelet, az emlékezet vagy a képzelet egyes részeket elnevezni jónak látott.
A Styx első hídjánál Szt. János szobra áll, a másodikon túl, a Nádor Oszlopa mellett elhaladva, a Nagyterembe érünk, melynek hatalmas visszhangja leköti figyelmünket. Az egyik hídfőnél álló óriási oszlop a Barlang Fejedelme, közel hozzá a Mészárszék, a félig nyúzott juh alakjával. A kilenczedik hídnál a Móreahegy, melynek túlsó oldalán a Törökfürdő, azután a Hórebhegy, rajta Kölcsey Kapuja, balra a Labyrinthus. Szemben a Hárem, lefelé menve a Vaskő-útra érünk, honnan a Hold és a Diana Temploma látható. Meglepő a Gyémánthegy. Több alakzat mellőzése után Dessewffy Kútjához érünk. Azelőtt innen vissza kellett térni, ha az új ágat is meg akartuk nézni, de most már egy átvágással az akadály el van hárítva és tobább lehet jutni a Murányvár alá, a Münnich-úton pedig a Libanonhegyre, melynek Czédrus-fái 13közt átvergődve találjuk a Corpus-juris sziklát. Majd Verbőczy, Kövy, Deák oszlopai mellett elhaladva, magnézium világításnál gyönyörködhetünk a Niagara nagyszerű vízzuhatagában. Megragadó látvány a Dante Pokla. Lejebb a Reményi-terembe jutunk. A murányi-vártól balra vezet a Thermopylei Szoros, Leonidas és Ephialtes oszlopaival. Útba esnek a Táborhegy, Vaskapu, a Sóhajok és Traján Hídja.
A fáradt szemet elkápráztatja nagyszerűségével a Pantheon. Néhány lépésnyire a Szt-Háromság Oszlopa és Jupiter Trónja, azután a Török Szultán és a Minaret emelkedik ki, az alig megmászható Olympushegy tövében. A túlsó oldalt a Mausoleum foglalja el.
Az aggteleki barlang bejárata.
Eredetije Markó Miklós tulajdona.
Sok szép alakzatot találni még útközben, melyek között elragadó a Tündérvár, harangjának andalító hangjával, az alabástrom fehérségű Vénus és a kis Cupido alakjával. Ép oly tüneményes a Semiramis Függő Kertje, alatta a Királynő Szobra és Apolló Temploma. Megragadó látvány a Tűzokádóhegy is.
Csak futólag említjük meg a jellegzetesebb cseppkőalakzatokat, melyek ezeken túl gyönyörködtetik a látogatót. Ilyenek Philemon és Baucis, Budai Alagút, Pisai Torony, Indus Sátor a Mór Fejedelemmel, Plutó Temploma, Niobe, Gibraltári Szoros, Kleopatra Tűje, Scylla és Charybdis, a Barátság oszlopa.
Ez volt a végpont, a meddig a látogató 1890-ig juthatott; most tovább haladhat a Minerva-kijárat felé, a Tempe kies völgyén. Útközben látható még Szt-László Szobra, Salamon Temploma, Jókai, Petőfi, Vasvári hármas oszlopa. Az új kijárat előtt emelkedik a Garizimhegy, az Alabástrom-torony, majd Apolló Terme, Kossuth Sírhalma, Olajfák Hegye, Tejút, Romeo és Julia s egy óriási fülkében a Csillagvizsgáló-torony ejt ámulatba. Még egy másik, alig járható úton fel lehet keresni a Siralomházat, Plutó Lakóhelyét, Cerberus Fejét, a Bálványoszlopot, Ganymedes Kútját és végűl a Poklot.
14E barlang látogatása mindaddig nehéz volt, míg ugyanazon az úton kellett visszatérni, melyen a látogatók a barlangba mentek. 1890 márczius 15-én azonban sikerült Münnich Kálmánnak Jósvafő felől egy másik kijárást megnyitni, melyből 330 lépcső vezet ki a barlangból, miáltal tetemesen könnyebbé vált e földalatti bizarr világ bejárása, annyival inkább, mert a Kárpát-egyesület gondoskodik az útak és hídak jókarban tartásáról. Látogatóinak száma azonban – tekintve e látványosság nagyszerűségét – sajnos, feltűnően csekély és habár a szám az utolsó években erősen emelkedett, még sem haladja fölül évenként az ezret.*
Az újabb adatokat Baksay Dániel aggteleki lelkész, a barlang lelkes gondozója szolgáltatta.
A barlang hossza a nyílástól 8666.5 méter. Ebből a főágra 5797.3 méter a mellékágakra pedig 2868.7 méter esik.
Báró Nyáry Jenő kutatásai nyomán kiderült, hogy e barlang a történelem előtti korban temetkezési helyűl szolgált. Erről más helyen bővebben van szó.
