Éghajlat.
Éghajlat.
Ez a vidék a megye legmelegebb része. Húsz évi megfigyelés alapján az utóbbi tíz évről egybevetett adatok Rimaszombatra nézve a következők: 1886–1895-ben a légnyomás középértéke 742.9 m/m. Maximuma 1889 deczember 27: 762.1 m/m. Minimuma 1890 november 24: 718.1 m/m. A tíz év középhőmérséke 8.5 C.°; maximuma 1892 augusztus 19-én 37.2 C.°; minimuma 1895 február 18-án –25.5 C.°. Csapadék maximuma 1891-ben 832 m/m, minimuma 1894-ben 515 m/m, még pedig esővel 1891-ben 130, 1892-ben hóval 30, jéggel 1890-ben és 91-ben és 95-ben 4–4, zivatar és vihar legtöbbször 1886-ban 120 nap; esővel legkevesebb 1895-ben 104, hóval 1893-ban 20, jéggel 1889-ben és 1892-ben 0, viharos nap 1888-ban 23. Uralkodó szelek 1891-ben N. W. 141, 1894-ben S. W. 177, szélcsend 1890-ben 618, 1886-ban 345 észlelési időben. Enyhíti a nyári meleget a tartós légáram. S míg a phaenologiai adatok szerint a korán fejlődő növények közül a mogyorófa, a szattyú már februárban, az égerfa, a kökörcsin, a tüdőfű sokszor márczius első felében 10nyílnak, a gyümölcsfák rendszerint április második felében virágzanak. Jól megterem itt a búza, kukoricza, szőlő, dinnye.
)
