Csehek.
Csehek.
3. Csehek. A cseh husziták 1433 táján törtek be Kis-Hontba és 1434-ben ott már megfészkelték magokat. Giskra alatt a XV. század első felében – mint a vármegye haditörténetét tárgyaló részben látni fogjuk – számos várat foglaltak el, míglen Mátyás király hosszú harczok után hatalmukat megtörte.
Ha Giskra és hívei el is vesztették váraikat, az általuk betelepített csehek évszázadokon át megtartották faji sajátságukat, sőt vallási meggyőződésüket, mely a XVI. században a protestantizmus terjedésére jelentékeny befolyással volt. Cseh telepek leginkább Kövi és Ratkó körül keletkeztek, főleg a Rima és a Balog folyók völgyeiben. (Bartholomaeides i. m. 133. l.) Egyik telepük és gyarmataiknak mintegy középpontja Cžech-Brezo vagy másként Cžeskuo-Brezowo volt. E körül csoportosultak a többi telepek ú. m. Hrachowo, Kraskowo, Kokawa, Lehota, Přboj (Priboj) Skalujki, Rijmavyca, Zachorany, Zahržany. Sőt Tiszolczon (Bartholomaeides i. m. 713.), Tamásfalván, Osgyánban, hol a Rima partján várat is építettek, és Rimabányán is találunk cseh telepet. (Ladisl. Bartholomaeides de Bohemis Kishontensibus. 1796.) Az 1626-iki fehérhegyi csata után ismét telepedtek le husziták régi rokonaik közé, Tamásfalva, Gesztes és Bugyikfalva helységekben, és vallásukat is megtartották. 1864-ben halt el Gyubákón egy 80 éves huszita, az utolsó, a ki ősi vallását megtartotta. (Hunfalvy i. m. 89. l.)
