Gömör-Kishont vármegye törvénykezése. Írta dr. Szeless Ödön
322Gömör-Kishont vármegye törvénykezése.
Írta dr. Szeless Ödön
Írta dr. Szeless Ödön
A magyar törvénykezés mindig országos jellegű volt. A nemzet egységesítő géniusza ösztönszerűleg adta meg a magyarság uralkodó nemzetségeinek az irányt, a melylyel az államhatalmat egységes szerkezetben alkotta meg, mint hogy ha előre sejtette volna, hogy nemzete ezer évet fog túlélni, de hogy e dicsőséges jövőt, a nemzet törzsét, ágait, lombjait, koronáját folyton veszélyeztető külhatalmi támadások, benső forrongások ellen csak úgy tudja megvédeni, ha az államhatalomban rejlő erkölcsi és anyagi erőket szét nem forgácsolja a partikuláris uralmak körei között.
Magyarország ezeréves fennállásának egyik varázsereje, fentartó talizmánja tagadhatatlanul az államhatalomban rejlő felségjogoknak egységesítése volt. Ezzel uralkodott e földön, a melyet természetes határai között fentartani tudott, ezzel védte egységes fegyveres hatalma útján a hazát a külföld támadásai és a meghódolt benszülöttek lázadásai ellen, ezzel biztosította külhatalmi vonatkozásait, hogy a magyar uralmat tiszteltté, sőt nem egyszer rettegetté és kiváló külhatalmaktól keresetté tette. Az állami egység ezen kifejezői mellett egységes volt a törvénykezésben megnyilatkozó bírói hatalom is. Egységes volt a bírói hatalom a vérszerződés meghozatalától a legújabb időig.
A királyság megalapítása a törvénykezési egységet tagadhatatlanul csak fokozta, midőn a bíráskodást, mint felségjogot, teljesen összpontosította a király személyében, a kinek e részben való felségjogát oly szépen örökíti meg a nemzeti hagyományok alapján Verbőczy Tripartitumában, midőn azt mondja, hogy a király az igazságszolgáltatás kútfeje. Ő gyakorolja a bírói hatalmat a királyság első századaiban a királyi tanácscsal (regie curia) és megmarad ezen intézményével történeti fejlődési korszakai után is az egységesség kapcsa. – A királyi bírói hatalomnak támadnak új és új tényezői, így a nádori és országbírói méltóság, de a nemzet törvénykezési egysége meg nem szakad.
A királyság megalakulásával szervezett várszerkezet teljesíti az első alsóbb funkcziót; a XIII. században a vármegyei bíróságok lépnek helyükbe és a bírói hatalom gyakorlása részben önkormányzati joggá lesz, kifejlődnek a tárnokmester alá rendelt városi bíróságok, a földesúri székek a jobbágyok feletti bíráskodása s mint kivételes bíróságok az egyházi bíróságok, a kúnok, a szászok s székelyek kivételes bíróságai, de sem a magyar jogrendszer, sem a törvénykezés szervezete, soha sem nyúlik el a partikulárizmus ama körébe, a hol az egyes körök kicsúszhatnának az egységes törvénykezési felségjog legfelsőbb uralmi köréből és újabb, önálló, független hatalmú bírói uralmat alkothatnának.
A mult a történelem lapjaira tartozik, de mi, a kik a jelen krónikásainak szegődtünk be, szárnyalhatunk annyit az elmultak emlékein át, a mennyiből megérthetjük a mai magyar törvénykezésnek is azon sarkalatos elvét, hogy az teljes mértékben egységes.
Az egységesség fogalma azonban sohasem zárja ki azt, hogy egyes városok bizonyos törvénykezési kiváltságokat ne élvezzenek, a melyek a városoknak adományozott privilégium-levelekben voltak biztosítva.
323Privilégiumokat bírtak: Rimaszombat, Rozsnyó, Jolsva, Dobsina, Nagy-Rőcze, Csetnek, Pelsőcz, Sajó-Gömör és Tiszolcz.
Rimaszombat privilégiumai.
A pallosjog.
Jolsva privilégiumai.
Dobsina privilégiumai.
Rozsnyó privilégiumai.
Boszorkányperek.
Megyei törvénykezés. Rögtönítélő bíróság. Nemzetiségi perek.
Törvénykezési ügyek a megyei gyűléseken 1848/49-ben.
1849 után.
Az első csődtörvényszék.
A cs. kir. törvényszék.
A német nyelvű törvénykezés.
Úrbéri bíróságok.
A cs. kir. bíróságok feloszlatása. A provizorium.
Az alkotmányos törvénykezés.
A bíráskodás elválasztása a közigazgatástól.
A kir. bíróságok és ügyészség szervezése.
Úrbéri perek.
Telekkönyvi hatóságok.
A bányabíróság.
Kereskedelmi és váltóbíráskodás.
Csődbíráskodás.
Házassági bíráskodás.
Hitbizományok.
Büntető bíráskodás.
Az utolsó akasztás.
Az új büntető perrend.
A pelsőczi és rimaszombati fogházak.
Párbajok.
Bírósági épületek.
Ügyforgalmi kimutatás.
A közigazgatási bíráskodás.
Ügyvédek.
A kir. törvényszék személyes ügyei.
A rimaszombati kir. járásbíróság.
A rimaszécsi kir. járásbíróság.
A tornallyai kir.járásbíróság.
A rozsnyói kir. járásbíróság.
A nagyrőczei kir. járásbíróság.
Járásbíróságok ügyforgalma.
Sommás perek.
Fizetési meghagyások.
Hagyatéki ügyek.
Végrehajtási ügyek.
Anyakönyvi ügyek.
Büntetőügyek.
Telekkönyvi ügyek.
Kir. közjegyzőségek.
Marton Rudolf.
Fornét Jenő.
Kubinyi Aladár.
