Cellulose-gyár.
Cellulose-gyár.
A horkai cellulose-gyár szintén az Első Magyar Papiripar Részvénytársaságé. Ennek a Sajó vizére épült és a fafogyasztást nagyban megkönnyítő vasúti góczpont mellett fekvő gyárnak a helyén azelőtt Pelsűcz városnak egy vízimalma állott, melyet 1882-ben az Első magyar papiripar részvénytársaság megvett, gőzerőre berendezett és facsiszolóvá, a következő évben pedig két Mitscherlich rendszerű cellulose főző-kazán felállításával, cellulose gyárrá alakította át. A gyártott faanyag és cellulose a nagyszlabosi papirgyár szükségletét fedezte, az utóbbi azonban nem csekély mértékben kivitel tárgya is volt. 1897-ben a cellulosegyárat egy harmadik főző-kazánnal, egy papirgéppel, a szükséges foszlatók felállításával kibővítették és itt is a papirgyártást kezdték meg, miközben a faanyag-gyártást beszüntették. A gyártási ág sulfit-cellulose és mindenféle egyoldalon simított és simítatlan csomagoló papír. A gyári épületek 6600 2 foglalnak el és egy sokosztályú fő- és 7 melléképületből állanak. A hajtóerő részben vízierő két turbinával 200 lóerőig két gőzgéppel. A munkások száma 360 és ezek közt 104 nőmunkás van. A termelési képesség naponta 4–6000 kg. kész papiros és 10–1100 kg. száraz cellulose. Kivitel főképen Ausztriába, hazai piacza az egész ország.
