Fábry János.
Fábry János.
Fábry János, nyug. főgimnáziumi tanár, szül. 1830 július 31-én. Részt vett a magyar szabadságharczban s a világosi fegyverletétel után rövid ideig Jánosiban mint nevelő működött. 1850-ben hivatott meg tanárnak az osgyáni ev. algimnáziumhoz, honnan ez iskolának a rimaszombati algimnáziummal való egyesülése után átjött Rimaszombatba s ez idő óta, nyugalomba vonulásáig, többször mint igazgató ez iskola kötelékében szolgálta a hazai tanügyet. Hosszú tanári pályája alatt főként természettudományokkal s különösen a botanikával foglalkozott s e téren a szakirodalmat sikerrel művelte. 1868–1890 felsőbb leányiskolát tartott fenn, mely a Felvidéken nagy hiányt pótolt. A társadalmi élet kulturális mozgalmaiban tevékeny részt vett, felolvasásokat tartott, hangversenyeket rendezett közművelődési czélokra s úgyszólván egész életét a közügynek előmozdítására szentelte. Richter Aladár kolozsvári egyet. tanár, ki tanítványa volt, hálából a szedernek egy új faját egykori tanára nevéről Rubus Fabrii névvel jelölte meg. Számos hírlapi czikket írt részint név nélkül, részint álnév alatt a M. Sajtóban, a Vasárnapi Újságban, a Politikai Újdonságokban s állandó munkatársa jelenleg is a Gömör-Kishontnak és Rozsnyói Hiradónak. 1897-ben 47 évi tanári szolgálat után nyugalomba vonult, de lankadást nem ismerő buzgalmát ez idő szerint 372a Gömörmegyei Múzeum gyüjteményeinek rendezésére és gyarapítására fordítja. E múzeum létrehozása körül elévülhetetlen érdemei vannak. Munkái: Az állattan elemei. Pest, 1864. – A növénytan elemei. Pest, 1865. – Rimaszombat Viránya 1858 és 59 (a gimn. értesítőben). Gömörmegye viránya. U. o., 1867. (Megjelent a Hunfalvy-féle monografiában.) Vállalatunk e kötetében Gömörmegye természeti viszonyait ismerteti.
