Komoróczy Miklós Ede.
Komoróczy Miklós Ede.
Komoróczy Miklós Ede, középiskolai tornatanár, ujságszerkesztő és etnografus, szül. 1863 deczember 27-én. 1883–1885-ig az Országos színművészeti akadémiát látogatta, de azután Nyitrán a megyénél nyert állást s egyszersmind a Nyitramegyei Közlöny szerkesztője lett. 1890-ben Miskolczon pénzügyigazgatósági tisztviselő lett s itt „Legyező” czím alatt szépirodalmi és humorisztikus lapot indított, mely azonban csakhamar megszünt. Ezután Budapestre ment, hol mint hirlapíró működött, de közben a fővárosban és a vidéken irodalmi matinékat és felolvasásokat rendezett. Jelenleg a rozsnyói középiskola tornatanára és felelős szerkesztője a Rozsnyói Hiradó-nak. Versei, elbeszélései, czikkei stb. számos fővárosi és vidéki lapban szétszórva jelentek meg. Munkatársa több szaklapnak és levelezője a budapesti lapoknak. 1898 május 1-én, Rozsnyón a Sajó-Vidék czímű lapot alapította, melyet 3 évi szerkesztés után otthagyott és a 26 év óta fennálló Rozsnyói Hiradó szerkesztését vette át. Mint etnografus, különösen a palócz és barkó nép alapos ismertetője. Egy nagyobb tudományos munkáját, mely a barkóföldet és népét irásban és képekben fogja bemutatni, Andrássy Dénes gróf áldozatkész 387segítségével most nyomatja. Önálló és nyomtatásban megjelent művei: Jó szívek, Népies gyermekfoglalkozások a kisdedóvókban, Versek és mondókák, Thália ünnepe, Mult és jelen (drámai költemények), Az ifjusági játékok nevelő hatása, A hét akol (verses népmonda), Bűn és erény, Az isteni Gondviselés útjai, A három árva, Az öreg katona, Jeanette, A márvány pad, A munka nemesít (ifjusági elbeszélések), Kovássy György (verses elbeszélés), A virágok költőjéről (Irodalmi emlékezés némely Tompa-relikviákra), A szádvári gyász (elbeszélés), Némely palócz históriák (néprajzi ismertetés), Tájszók és azok etimologiája (nyelvészeti tanulmány), Az Andrássyak nagyasszonyai (felolvasás), Reám hallgassatok vármegyénk fazekasai (népies röpirat). Ő írta e munka számára Rozsnyó leírását, a néprajzot és az irodalmi fejezetben a (K. M.) jegyű részeket. (V. A.)
