Terhes Sámuel.
400Terhes Sámuel.
Terhes Sámuel id., ev. lelkész, szül. 1783 nov. 25-én, meghalt 1863 január 7-én Rimaszombatban. 1809-ben mint lovas tábori pap résztvett a nemesi felkelésben. 1810-ben nagyfalusi, 1821-ben pelsőczi pap lett, honnan hat év mulva Kassára s 1836-ban Rimaszombatba hivatott meg. A gömöri ref. egyházmegyében 13 évig viselte az esperesi tisztséget s 1859-ben nyugalomba vonult, mely évben a város nagy ünnepélyességgel ülte meg hivataloskodásának 50-ik évfordulóját. Irodalmi működését Kassán kezdette meg, mint a „Felsőmagyarországi Minerva” munkatársa, azonban műveinek legnagyobb része az Athenaeumban látott napvilágot. Ő volt első fordítója az Alkorán-nak. Midőn ungvárnémeti Tóth László, görög epigrammáiban, költői képzettségét kétségbe vonta, héber epigrammákkal válaszolt. Mint dalköltő a jobbak közé tartozott, jóllehet neve nem lett országos hírű. Az ötvenes években sokat énekelték: „Nem úgy van már, mint volt régen”, „Megvirrad még valaha” kezdetű hazafias népdalait. Egyéb művei: Zira, vagy az én tüzem, népies költemények, – Szurony, hazafias versek.
