Egyházak.
Egyházak.
A róm. katholikus egyház, a plébániai irattár tanúsága szerint már Zsigmond király idejében, 1397-ben fennállott, a reformáczió idején azonban teljesen megszünt. 1689-ben I. Lipót alatt ismét feléledt, mint Hisnyónak a filiája, a hol Horvátovics György volt az első parochus. Hisnyóról elsőnek Bakó János plébános költözködött át Jolsvára 1693-ban. Állandóan azonban csak a Koháryak alatt, 1718-tól kezdve települtek meg itt a róm. kath. lelkészek, kiknek sorát Kövesdy István esperes kezdte meg, a ki egyuttal Gömör vármegyének táblabírája volt. A jelenlegi egyházfő Schuster Antal esperes-plébános, a ki 1896 márcz. 1-én foglalta el hivatalát. Esperessé ugyanazon év ápr. 20-án neveztetett ki. Közvetetlen elődje Vrbjár Péter volt, a ki mint prépost halt meg (1898) Rimaszombatban. Az egyház a Choburg herczegi család patronátusa alatt áll. Van az egyháznak jól berendezett iskolája és szegényháza, melyet Széchi Mária alapított; ugyanezen czélra Koháry István gróf 1200 frtos alapítványt tett, melyet az esztergomi káptalan kezel. Az ág. hitv. evangélikus egyháznak talaját már a husziták készítették elő a XV. században. 1550 körül már ev. iskola létesült itt, 1578-ban pedig megválasztották az első ev. lelkészt Fábry György személyében. Virágkorát az egyház a Wesselényi idejében élte (1627–1669), a mikor Murány vára a gömörmegyei protestántizmusnak főfészke volt. A Wesselényi-féle összeesküvés után beállott vallásüldözés idején a jolsvai evangélikusok Kövibe (artikuláris hely) jártak istentiszteletre. Az egyház lelkészei között országos hírre tett szert Wallaszky Pál († 1824), a ki Conspectus cz. latin művével megírta az első rendszeres magyar irodalomtörténetet. Az ő papsága idején épült fel a templom (1784), az iskola és a paplak. Főesperes, sőt püspökjelölt is volt. Híres papja volt Jolsvának továbbá Ferjentsik Sámuel († 1855), a kit mint természettudóst és meteorologust a külföldön is ismertek. Bronzból öntött mellszobra a helybeli Csiburoknak családi ereklyéje. Az ő papsága idején épült fel a templom tornya, a melynek költségei összesen 20,552 frtra rúgtak. A Coburg herczegi uradalom e czélra 1200 frt értékű anyagot adományozott. Említsét értemel az újabb időkből Hoznek János lelkész († 1886), a ki a ma is fennálló egyházi gyámintézetet alapította s ugyancsak ő volt a kezdeményezője a jolsvai 143nőegyletnek is. Utóda Baltazár Antal († 1899) mint kiváló hebraeista résztvett az újabbi bibliafordításban; esperes s egy ideig helyettes főesperes volt. A jelenlegi lelkész Baltazár János 1899 júl. 1-én foglalta el állását. A világiak közül kiváló érdemeket szereztek maguknak az egyház körül mint felügyelők Ratkai Dániel (1783–1797), Glósz Sámuel (1804–1826), Márkus András (1841–1845), id. Czibur Imre (1855–61), Bazilidesz Gusztáv, Maléter Ede († 1890), Remenyik Ede († 1890); mint alapítványt tevők főleg Madarász Sámuel és Remenyik Pál († 1901). Az utóbbi összes ingatlanait mintegy 100.000 korona értékben az egyháznak adományozta. A jelen időben 12 év óta a felügyelői tisztséget Kuna Aurél főszolgabíró tölti be, páratlan tevékenységgel. A város az egyházat patronátusi kötelezettséggel segélyezi. Az ev. egyház iskolái mindig magas szinvonalon állottak. A XVII. században, főleg Wesselényi idejében, a jolsvai ev. iskola a legelsők közé tartozott. Az egyház szegényházat is tart fenn.
Jolsva. – Coburg Fülöp herczeg kastélya.
Czibur Emil felv.
A reformátusoknak Jolsván nincsen egyházuk, hanem a giczei ev. ref. anyaegyházhoz tartoznak. Az izraelita egyház keletkezésének ideje 1872-re esik. Templomuk 1895-ben épült fel, 11 ezer korona költséggel. Röviden megemlítjük e helyen még a városi ipariskolát, melynek Jurin Sámuel az igazgatója és 1883. év óta Czibur Imre ügyvéd a buzgó felügyelője. Végül ide tartozik még a városi óvoda, mely 1879-ben keletkezett Groó Vilmos tanfelügyelő kezdeményezésére, Bazilidesz Gusztáv elnöksége mellett. Óvodai felügyelő (1900 óta) Baltazár János ev. lelkész.
