Miskolc–füleki vasút.
Miskolc–füleki vasút.
Ezek közül a miskolcz–füleki vasút fővonal és Gömörmegyébe eső része 56 km. hosszú. Megnyitása óta, a növekedő forgalomhoz képest, felépítménye több ízben került változás alá, míg végre az 1885–1893. évek közötti időszakban, gyökeres átalakítások után, elsőrangúvá lett, úgy hogy óránkénti menetsebessége most már a gyorsvonatok sebességét éri el. A növekedő forgalomhoz képest majdnem minden állomást megnagyobbítottak, különösen a bánrévit, feledit és az ajnácskőit.
303A vonal emelkedési viszonyai mérsékeltek. Legnagyobb emelkedés 5‰, a legkisebb görbületi sugár 300 m. A legmélyebb bemetszés 13.5 m. és a legnagyobb töltés 10.3 m. A nevezetesebb műtárgyak közé tartozik az 50 m. nyílású, vasszerkezetű Sajó-híd, mely 1892-ik évben a régi 7 nyílású faszerkezetű híd helyén épült. Továbbá a 20 m. nyílású, parabolikus rácsos vashíd a Rima árterén és a kétnyílású ŕ 30 m.), párhuzamos övű, rácsos vashíd a Rima folyón, melyeket 1892–1893-ban építettek.
A vonalmenti birtokokon kívül kiemelendő a kissebesi gránitbánya részvénytársaság csomai bazaltkő bányatelepe, melynek a vonal 864–865. számú szelvényei között 300 m. hosszú kitérő vágánya és a vasúttól a kőbányáig drótkötélpályája van. Ugyancsak fontos teleppé fejlődik a korláti bazaltkőbánya részvénytársaság korláti bazaltkőbányája, honnan a kőtermékek lóerőre berendezett keskenynyomú vasúton a balogfalvi vasúti állomásra s innen az állami vasúton további elszállítás alá kerülnek. Új telep a feledi állomáson keletkezett gyertyánfatelep, hol az odaszállított gyertyánfa egy ideig szárad és azután vasúton tovább viszik. Személyforgalom szempontjából említést érdemel a csízi jód- és bromfürdő és a várgedei erős vastartalmú fürdő.
