Gazdálkodási viszonyok.
Gazdálkodási viszonyok.
A vármegye gazdálkodási viszonyai két részre oszthatók, ú. m.: északon a hegyvidéki havasi gazdálkodásra, a hol a legelőkihasználás és az állattenyésztés a főfeladat; délen pedig a talaj intenzívebb kihasználása és a növénytermesztés. Legjobb talajok Rimaszombattól Putnokig találhatók, a hol a búza átlagtermése 7–10 mázsa; de nemcsak itt, hanem a megyének dombosabb helyein is igen jó búzatermések vannak, úgyannyira, hogy a búza átlagtermése 7 mázsára tehető. Az aratás eredménye az utolsó öt év átlagában a következő:
| Learatott búza | 18768 hektárról; egy hektáron termett | 15.57 hl. = 233404 q |
| learatott rozs | 14864 hektárról; egy hektáron termett | 14.57 hl. = 162404 q |
| learatott árpa | 5551 hektárról; egy hektáron termett | 14.85 hl. = 55885 q |
| learatott zab | 17763 hektárról; egy hektáron termett | 19.69 hl. = 17489 q |
| learatott tengeri | 3347 hektárról; egy hektáron termett | 13.12 hl. = 33984 q |
A birtokarányok a következőképen oszlanak meg: szántó 26%, legelő 8.6%, rét 12%, kert 1.1%, szőlő 0.2%, erdő 49%; a termelési arányok szerint: búza 17.8%, zab 16.8%, rozs 14.1%, árpa 6.8%, tengeri 3.1%, egyéb terményekre esik 39.5%, elemi csapásokra 1.9%. Mindezekből látható, hogy a legtöbb területet búzával, zabbal, rozszsal, a legkevesebbet pedig árpával és tengerivel vetnek be; az ipari növényeket, a mesterséges takarmányokat, a gyökereseket és gumósokat nem termesztik oly mértékben, mint kellene.
Gróf Andrássy Géza ménese a gombaszögi uradalomban.
Saját felvételünk.
