Talajviszonyok.
Talajviszonyok.
A vármegye talajviszonyai nagyon változatosak. Az északi részén a Királyhegy körül köves, hideg és erősen kötött agyagból áll és oly sovány, hogy csak zabot és pohánkát terem, a Garam völgyétől lefelé, mintegy a vármegye közepéig, a talaj sokkal szelidebb, túlnyomóan ez is hideg, veres agyagtalaj 70–75% agyagtartalommal, ez azonban a búzát már igen jól megtermi. Rozsnyó és Tiszolcz vidékén nagymennyiségű mész-, meszes agyag és kavicsos mésztalaj található, a Balog, Rima és Sajó völgyében már igen jó minőségű vályogot, fekete kerti- és iszapföldet lehet találni, mely mindennemű gabonát, kerti veteményt és hüvelyeseket gazdagon megterem. Egyes helyeken elvétve agyagos-homok és homoktalajokat is nagy mennyiségben találunk, a melyben a rozs nagyon szépen díszlik. Az altalaj nagyon változó: 206a hegységekben sekély rétegű jegeczes pala, gnájsz, gránit, mészképződmény, melyek bazalt és trachyt elmállásából keletkeztek, sok helyen sziklás kavicsos, a mi a mélyművelés hátrányául szolgál; a déli részeken azonban a mélyrétegű feltalaj alatt durvább és finomabb szemcséjű kvarcz-homokot, helylyel-közzel kavicsot találunk; ezen alól pedig sovány veresnyirkot.
A vármegye éghajlati viszonyairól más helyen szólunk és itt csak azt említjük meg, hogy a tél a megye területén igen hideg, a nyár azonban elég meleg. A téli nagy hidegnek a következménye a lassan felmelegedő tavasz és így a természet délen 8–15 nappal, a legészakibb helyeken pedig 4–5 héttel is hátrább van, mint a szomszédos Borsod és Heves vármegyékben.
