A város fekvése.
A város fekvése.
Nagyrőcze rendezett tanácsú város, az é. sz. 48°, 41´, 22˝ és a k. hossz. 37°, 47´, 57˝ alatt és 303.6 m. magasságban fekszik.
Északnyugaton Hosszúréttel (4.7 km. távol), nyugaton Szirkkel (12.8 km. távol), északon Kisrőczével (2.8 km. távol), délkeleten Vizesréttel (3.8 km. távol) határos.
Széchi Mária sas-fészke: a murányi vár alatt, a várhegy keleti oldalán igénytelen patakocska ered, mely több csermelylyel egyesülve a Murány-folyó (murányi Sajó) egyik ága. A másik ág a Sztoski délnyugati oldalán fakad, a Rdzavó nevű gyönyörű völgyszoroson lekanyarodik Murány község alá, a hol amazzal egyesül. Egyesülten Murányhosszúrétnél felveszi a Djel és Osztricza hegytetők alatt alakuló s Muránylehotán át délkeletnek húzódó patakot, a Lehoczka Vodát. Tovább vonulásában jobbról is, balról is kisebb-nagyobb vizekkel gyarapodik, melyek közül a Murányhutánál eredő, Zdichava községen, Kisrőczén, Nagyrőczén átfolyó Zdichava patak a nevezetesebb. Vizesrét, Lubenyik és Hisnyóvíz községek körül több apróbb patakkal találkozva, folyik tovább Jolsva város felé, a hol a Murány-völgye végződik. Jolsvától már Jolsvai Sajó néven folyik tovább. Útjának hossza forrásától Nagyrőczéig 101/2 km., szélessége 2–6 m., mélysége 0.3–1.5 m. közt váltakozik, esése 110 méter, hajózásra, tutajozásra nem való. A Murány folyó völgye ott a legszélesebb, 1000 méter, a hol a Murányka (a folyó népies neve) felveszi a Zdichava patakot. E két víz alkotta T betű két szegletében épült Nagy-Rőcze városa; a Zdichava a város piaczán és házsorai közt rohan a Muránykába.
A murány–nagyrőczei völgytekenőbe, a vele párhuzamosan húzódó hegylánczok közül több kisebb völgy nyílik. Így Murány község körül, a várbeli oldalról, észak felől lekanyarodik a Hutai völgy; a vár délnyugati oldalán a murányi hegyek rengetegeibe vezet a Rdzavó völgyszoros. Hosszúrétnél összeolvad a délnyugatról jövő muránylehotai, Nagyrőcze körül a Zdichava, Dolina, Kieskova és Rudnó patak völgytekenőjével, végre a Podhora tető alatt ingoványos síkjait megnyitja a Turcsok községbe vezető kanyargós völgynek.
A Murány folyó csak 18–20° hidegben fagy be, vize igen bő, a pisztráng valamikor dúsan tenyészett benne, de ma már csaknem kipusztult. A Dolina völgyben van Nagyrőcze kies fekvésű fürdője, melyről alább lesz szó.
A Nagyrőczét környező hegycsúcsok közül egyik-másik jelentékeny magasságig emelkedik. Legmagasabb a rőczei vagy Fekete-Havas csúcsa a Kakas (Kohut), mely 1411.8 m. magas (viszonylagos magassága a rőczei vasúti állomás felett 1108.2, a rőczei piacz felett 1094.8 méter). A Kakas mellett, ugyanabban a lánczolatban van a magasabb Sztolicsnó nevű csúcs, 1450.4 méter, de ez Rőczéről nem látható.
A Kakas-hegy oldala fenyővel van benőve, tetején több ritka növény van. Ha a tűlevelű erdőket elhagytuk s feljebb megyünk, a csúcsról, tiszta 151időben Váczig is láthatunk. A Kakason kívül a nevezetesebb hegytetők a következők: Nagyrőczétől északkeletre, a Zdichava patak jobb partján van a Szklenicsárka, Martinova, Stefanova, Brezova, Hammerskó, stb. Nagyrőczétől északra, a Zdichava jobb partján van a Nadsturmanova, Podjávor, Nad-Stengerausch, Zubova. Nagyrőczétől keletre, a Zdichava bal partján van a Kakas (Kohut), a Kis-Kakas (Mali Kohut), Ukorova, (Kisrőcze, Nagyrőcze, Vizesrét határa), mely lassan emelkedik a város felé és a Szkalka nevű hegyvonalban végződik. Nagyrőczétől délnyugatra, a Murányka jobb partján, a Dolina patak körül van a Vinicska, Csertova (Ördög-hegy), a nagyrőczei–hosszúréti határvonalon Na-Stob vagy Buki, Taschenberg, Rovienka; Banski, Frebrova, Za-Krizs (Trikopecz, kereszt mögötti) délre kanyarodva a Smiczkiár, Koncskova, Hodosov-lesz, Trubacska, Michlovo, Csunyeszo Vrch.
Nagyrőcze főtere.
Saját felv.
Ez a völgykatlan Fürdő-völgy néven ismeretes; növényzete buja, friss forrásokban bővelkedik, sok gyümölcsöskert van benne. Nagyrőczétől délre a Kieskova völgy fölött levő nyergen átjutunk a Hjeg-re. A Hlasni és Blatne dolinky közt folyik le a Rudnó patak, e fölött van a Rudnó-hágó, melyen át az út a vashegyi bányákhoz vezet.
