Műemlékek.
Műemlékek.
A város nevezetesebb műemlékei közé tartozik a r. kath. templom szentélye, mely a legtisztább gótikus építmény. Az oltártól jobbra, közvetetlen a fal mellett, faragott kőből épített tornyocska van, melynek fülkéje szentségtartó volt és alakja a bécsi Szt-István templom tornyára emlékeztet, 1286-ban készült. Az oltár is igen régi és kinyitható szárnyakkal volt ellátva. Fából készült és hátulsó részén 1569 és 1578, más helyen „Joannes Hamar” van bevésve. A nem régen új orgonával kicserélt régi orgona 1765-ben épült.
A templomot lövőrésekkel ellátott vastag kőfal vette körül. A templom udvarán különálló torony volt és ebben voltak a harangok elhelyezve, de ezt a tornyot 1894-ben lebontották.
30 évvel ezelőtt a r. kath. egyház birtokában 3 kehely volt, de az aranyból való, a legbecsesebb és igen értékes régiség eltünt.
Érdekes régiség a templom tornyában levő Quirin nevű harang. Gót betűkkel a következő írás van rajta: „O + facta + est + campana + ista + in honorem + dei + omnipotenti + in + honorem + sancti + Quirini + inb. + anno + domini # 706.” Ha ez a felirás való, akkor ez a harang egyike a világ legrégibb harangjainak. A harang alakja kolomphoz hasonló. Rómer Flóris szerint a harang a XII. században már újra öntetett. Honnan került ide, nem tudni; a hagyomány szerint a husziták hozták ide. Ez nem valószinű, mert 30 mázsás harangot nem oly könnyű hurczolni.
A harangot egy tűzeset alkalmával oly erővel verték félre, hogy megrepedt, de hangja még így is szép.
A r. kath. egyháznak van egy pecsétnyomója 1509. évből a következő felirással: „Sigill. Eccl. N. Rötz ad. s. Laur. Mart. 1509.”
Nagyrőcze város őrizete alatt van a város pecsétnyomója 1711-ből, irása: „S. Quirinius Rauschenbach.” Egy másik régi pecsétnyomója 1791-ből való.
A csizmadia-czéh pecsétje 1691-ből; a hámorosoké 1721-ből; a kovácsoké, órásoké, lakatosoké 1803-ból, az ácsmestereké 1797-ből való.
A város legrégibb protokolluma 1788-ból való, a határfelmérési jegyzőkönyv 1793-ból. A r. kath. egyház anyakönyve 1785-től, az evangélikusoké 1783-tól kezdődik. A város őrizete alatt van Széchy György levele 1613-ból, ugyanattól 1616-ból; Bercsényi Miklós levele 1713-ból; I. Ferencz királytól kiadott oklevél 1799-ből; Kohárytól a Stúrmann családot érdeklő levél 1756-ból.
