A város épületei.
A város épületei.
A nagy állomástól kiindulva, a városba vezető út jobb oldalán, éppen az állomás épületével szemben, első sorban is a Szilvássy Nándor építész villaszerű épületét találjuk egy nagy kiterjedésű kertben és ezzel kapcsolatosan tágas területen az épitési vállalat ipartelepét. Innen a városba tovább haladva, a Drázus hídján át a Berzétei-utczába jutunk, a melynek baloldalán a Markó-féle bőr-gyárat látjuk. Régi gyár, melynek kitűnő készítményei országszerte ismeretesek. Tovább, ugyancsak baloldalon az ág. hitv. evang. árvaházat, majd a zsidó templomot találjuk. Az utczán végig haladva, annak a piaczra való torkolását megelőzőleg, az ág. hitv. evang. polgári leányiskola modern, szép épülete vonja magára figyelmünket s mikor ezt elhagytuk, az utcza jobb oldalán egy eredeti, régi, oldal-pillérekkel bíró érdekes emeletes épületen, a Nehrer-házon akad meg a szemünk. Ebben a házban volt Rákóczy szállása s ugyancsak e ház földszintjén állott Rákóczy pénzverő műhelye. Ez az épület főhomlokzatával már a piaczra néz.
Rozsnyó. – A püspöki székház.
Ered. Markó M. tulajd.
123Itt a Rákóczy-tér hársfákkal körülültetett, csupa emeletes házakkal övezett nagy négyszögébe lépünk. Rövid déli sétáját, esti üdülését e tér hársai alatt keresi és találja fel a város közönsége és hallgatja a május 1-től június végéig hetenként kétszer esténként meg-megújuló térzenét. Nevét attól a történelmi eseménytől nyerte, hogy e téren lakott II. Rákóczy Ferencz, mikor Rozsnyón időzött.
E tér közepén áll most a prémontreiek gondozása alatt álló katholikus diáktemplom, abban az eredeti alakjában, a mint az már 1659-ben – órával ellátott eredeti tetőzetű tornáczos tornyával, a mely azonban sokkal régibb keletű s a város tulajdona volt és ma is az – fennállott. Lippay György érsek a jezsuiták számára, a város költségén, büntetésül építtette. A torony erkélyéről, a melyet a túristák felkeresni soha el nem mulasztanak, gyönyörű kilátás nyílik a város egész területére, valamint annak messze környékére. A templom nyugati oldalán a Kis-sétetér van, mely hárs-, platán-, nyár- és más lombos fáktól dúsan borítva, óriási lugast alkot. A templom keleti oldalát s így a piacznak is ezt a részét, jól-rosszul összetákolt és a templomot ez oldalról teljesen elzáró áruló-bódék foglalják el. A diáktemplom északi homlokzatának baloldalán – a hol a bejárat van – emelkedik Szent János egyszerű kis kápolnája. A teret körüljárva, ennek keleti oldalán találjuk a város kétemeletes székházát, főhomlokzatán a kék mezőben, három aranyrózsával és a bányászok jelével ékesített czímerrel. A városháza a XVIII. század elején épült. Az első emelet utczai részében a kis tanácsterem, polgármesteri és főjegyzői hivatalos helyiségek vannak, míg udvari részében a polgári kaszinó helyiségei. A második emeletet a városi díszterem és mellékhelyiségei foglalják el.
Ugyanezen az oldalon van a város egyik szállója és vendéglője, a Fekete Sas és tovább, a tér és a Betléri-út sarkán a plébánia régi épülete. Ezzel szemben, már nagyobbrészt ugyan a Betléri-utat szegélyezve, áll a ferenczrendiek nagy kolostora, a melyben a pátereken kívül a m. kir. bányabiztosság és a m. kir. adóhivatal, mint bérlők szintén otthont találnak. A kolostorral összenőve, de már teljesen a Rákóczy-tér délre néző oldalán, emelkedik a rend temploma és ennek közvetetlen közelében a rozsnyói takarékpénztár épülete, melynek első emeletén az úri kaszinó téli helyiségei és kertjében a kaszinó nyári helyiségei nyujtanak kellemes szórakozást.
A térnek ugyanezen az oldalán és pedig főhomlokzatával annak mintegy harmadrészét elfoglalva, emelkedik a püspöki rezidenczia épülete. Ennek 124a piaczi bejárattól számított alsó része a jezsuiták székháza volt és 1666-ban, valamint a következő években épült fel; tőszomszédságában állott az a ház, melyben a XVII. század vége felé az esztergomi érsek rozsnyói tiszttartója lakott. E két ház egyöntetű kiépítéséből keletkezett a mai püspöki székház, melynek elegendő számú, szép és kényelmes helyiségei mellett, csinos házi kápolnája is van. Mint szögletépület, tűzfalas mellék-frontjával a Csucsomi Nagy-utczára néz, a hol e tűzfalas front végső szakaszát a Schopper püspöktől emelt szép könyvtárépület modern homlokzata váltja fel. A palota Rákóczy-térre néző homlokzatának az erkély fölött való, kissé kiugró részén e felirat olvasható:
Mariae Theresiae Zelus Apostolicus
Antistiti Rosnaviensi
Hanc Aedem Posuit
MDCC LXXVIII
Antistiti Rosnaviensi
Hanc Aedem Posuit
MDCC LXXVIII
A székház főbejárásától kissé oldalvást, a Csucsomi-utcza felé a Szt.-Háromság szobra emelkedik. A tér nyugatra néző oldalán a püspöki leánynevelő zárdát találjuk, mely látogatott és jó hírnévnek örvendő elemi és polgári iskolákkal bír. Az épület homlokzatán aranyozott betűkkel a következő felírás díszeleg:
Kollartsik J. püspök
A kisdedeknek szentelé.
1866.
Hagyjátok A Kisdedeket
Hozzám Jönni, Mert
Övék Az Isten Országa.
A kisdedeknek szentelé.
1866.
Hagyjátok A Kisdedeket
Hozzám Jönni, Mert
Övék Az Isten Országa.
Márk. X. 19.
Meg kell még említenünk a Rákóczy-tér négy szögletében elhelyezett, terebélyes gesztenyefáktól árnyalt, hatalmas, öntöttvasból készült víztartó-medenczéket, az ú. n. kaszt-okat (a német Kasten-ből), a melyek a folytonos csorgásban lévő vízvezeték vizéből fognak fel annyit, hogy ipari, vagy szükség esetén tűzoltási czélra mindig telve, készen álljanak. Ilyen kaszt-ok a város minden nagyobb utczájában vannak és már a XVI. század első felében is kiterjedt vízvezetéknek a közkútjaiul tekintendők. E vízvezeték, a melyet most modern és minden lakásra kiterjedő vízvezetékkel óhajt a város kicserélni, századok óta a Rákos-hegy forrásaiból nyeri vizét.
A Rákóczy-térről az evangélikus-udvaron át, az ú. n. Templomkerítésben találjuk az ág. hitv. evang. egyház hatalmas arányokban épült, torony nélkül álló templomát, a magyar ízlésben épült ág. hitv. evang. főgimnáziumot, melynek magyar motivumokkal ékesített főhomlokzata a Kossuth Lajos-utczára néz, és a tornacsarnokot. E főgimnázium épületén áthaladva, ezzel majdnem szemben áll az állami elemi népiskola épülete és a Jólészi-utcza elején a magyar siketnéma-ügy humanistájának, megteremtőjének, jólészi Cházár Andrásnak egykori háza.
Kikanyarodván a Váraljai-utczába, nem messze a Kossuth Lajos-utczával való metszésétől jobbra, találjuk a m. kir. posta és távíró hivatalt. Innen a Drázus mentén haladva, a róm. kath. elemi népiskola hajléka ötlik szemünkbe vasrácscsal ellátott kertjével. Homlokzatán e felírással:
A bölcsesség útját megmutatom.
E népiskolát is Schopper püspök építtette. Az iskolától, szűk közön át, a Csucsomi Nagy-utczába térünk. Itt az emeletes városi épületben a kir. járásbíróság és telekkönyvi hatóság hivatalait, majd feljebb az utcza másik oldalán a járási szolgabíróságot találjuk. Visszatérve, az utcza házsorai között ismét a Rákóczy-térre jutunk, a hol a püspöki székház során jobbra kanyarodva, a Betléri-út felé tartunk. A ferenczrendiek kolostorán túl egy eredeti alacsony épület, a szegények alapítványi háza vonja magára figyelmünket. Falán, az ablakok között fekete alapon, aranyozott kivitelben az Andrássy grófok czímere díszeleg, a czímer alatt pedig e sorok olvashatók:
125Istennek dicsőségére felépítette
ezen rosnai ispitált Krasznahorká-
nak eörökös ura idősbik
Andrássy György
lett régi hiv szolgája tisztartója
rozmáni industriája által.
ezen rosnai ispitált Krasznahorká-
nak eörökös ura idősbik
Andrássy György
lett régi hiv szolgája tisztartója
rozmáni industriája által.
Innen, az utcza ugyanezen oldalán tovább, a városból kifelé haladva, az utcza utolsó házában, az ú. n. Krajczár-ban találjuk a ma már fölöslegessé vált járvány-kórházat, a melynek a helyére tervezik most a megdicsőült Andrássy Dénesné grófnő fejedelmi adományából alkotandó általános és városi jellegű Francziska-menedékházat. Ezzel szemben van a városi köztemető szépen gondozott kertje, a melyben sok neves halott a kegyelet szép emlékművével díszített sírjában aluszsza örök álmát. Itt nyugszik Czékus István volt tiszakerületi szuperintendens is. A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt czigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét.
Rozsnyó. – A püspöki székesegyház és a ferencziek temploma.
Ered. Markó M. tulajd.
A temetőből visszatérve a városba, a püspöki székesegyházhoz jutunk. A XIII. század végén csúcsíves modorban épült. A husziták nagyon megrongálták. Ujjáépíttetett 1514–16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül az evangelikusok elfoglalták. A katholikusok csak 1670-ben kapták vissza. 1682–1687-ig Thököly alatt ismét a protestánsoké volt. Különálló tornya újabb építmény. 1777-ben a templomot újra díszítették, a Bakócz-kápolnát pedig átépítették. Legutóbb a székesegyház sekrestyéje alatt lévő sírboltot, a hová a rozsnyói püspököket – Schopperig – nyugalomra helyezték, Ivánkovits püspök renováltatta. A templom egyik mellékkápolnájában vannak elhelyezve szent Netus tetemei, a melyeket Kollartsik püspök idejében a püspökség a római pápától ajándékba kapott. A székesegyháztól a Tanoda-utczán végig menve, találjuk a jászóvári prémontrei kanonokrend társházát és a kath. főgimnáziumot, mely a jövő évben teljesen új és modern épületet kap. A főgimnázium előtt hosszában húzódó kertben áll Szabó Istvánnak, a nagynevű 126hellenistának Holló Barnabás alkotta szép mellszobra, mely ezúttal még egyetlen szobra a városnak. Rövid idő alatt a Rákóczy-teret is egy nagyobb méretű szobor fogja díszíteni és pedig a jótékonyságáról országszerte tisztelettel és hálával emlegetett főúri nagyasszonynak, Andrássy Dénes grófnénak a szobra. Majd ismét a hazafias lelkesedés Kossuthnak is rövid időn belül szobrot fog állítani Rozsnyón; ebben az ügyben is serényen folynak az előkészületek.
Rozsnyó. – A róm. kath. „Diáktemplom”.
Vogel D. felv.
A kath. főgimnáziummal szemben emelkedik a püspöki szeminárium hatalmas épülete, a melyben egyszersmind a gyermek-szeminárium is elhelyezést nyert. Innen, a Búza-piaczot érintve, a Csetneki-utczában emelkedő hatalmas és a város legimpozánsabb épületéhez, a Kósa-Schopper-féle nyilvános jellegű kórházhoz érkezünk. Két hatalmas szárnyra válik ez az épület-kolosszus, a melynek két részét középen a Jézus szent Szivéről nevezett, csúcsíves modorban épült, remek kápolna köti össze. A kápolna által két részre osztott hatalmas épület homlokzatán balra INFIRMIS, jobbra FIRMANDIS jeligék olvashatók. A kórházkápolna sírboltjában fekszik Schopper püspök.
A városnak ezt a legimpozánsabb épületét elhagyva, a városi közönség kedvelt Nagy-Sétaterére jutunk, mely közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, helylyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját. A kőalapzaton elhelyezett és megkoszorúzott obeliszkszerű vasoszlop alsó részén e felírás olvasható:
Dr. Kiss Antalnak
E sétatér megalkotójának
hálás emlékűl
Rozsnyó és vidéke közönsége
1885.
E sétatér megalkotójának
hálás emlékűl
Rozsnyó és vidéke közönsége
1885.
Az emlékoszlop alatt, a bástyaszerű terrasz lábánál van a városi villamos-telep. A telephez közel, a lövölde régi és elhagyatott kertjében van a teljesen új karba helyezett pompás Sajó-fürdő uszoda, mely részvénytársaságé. A Sajó-fürdő és uszoda társulat első alakuló gyűlését 1863 május 18-án dr. Kiss Antal elnöklete alatt tartotta. Részvénytársaság alakult, telket vásároltak s a Sajó-folyó malomárka mellett felépítették a fürdőt. 1883-ig Kiss dr. kezelte s az apródonként hozzávásárolt telkeken szép fenyvest s kertet teremtett. 1884-től Scheffer Gusztáv gondozza. 1899-ben más mederben, 2500 frt költséggel újra épült, a mit újabb alapítványok és új részvényesek belépése tett lehetővé. A jelenlegi medencze 25 méter hosszú s 12710 méter széles s van mellette 10 kabin és 2 nagy közös öltöző stb. Az uszodát környező kert kedves kirándulási helyül szolgál.
Rozsnyó. – A hajdani Pénzverő-ház és II. Rákóczy Ferencz szállása (Most Nehrer-féle ház).
Dr. Hazslinszky R. felv.
Meg kell még emlékeznünk a városi vasas-gyógyfürdőről, mely a csucsomi völgyben kedves, szép helyen, fenyves és lombos erdőktől környezve, a Drázus kristálytiszta vízű patakjának két partján épült. E fürdőről, mely a város közönségének kora tavasztól késő őszig kedvelt kiránduló helye, más helyen bővebben írunk.
Ha még felemlítjük a kalvariát, mely a Hármas-hegy alján, magosan a város fölött emelkedik, a honnan gyönyörű kilátás nyílik úgy a városra, mint a már ismertetett szép fekvésű lapályra és az azt környékező hegylánczokra – nemkülönben a Bányaoldalt és Szőlőmált, hol kellemes fekvésű gyümölcsösök és nyaralók vannak s a honnan szintén gyönyörű és hatásában egészen más kilátás nyílik a városra és vidékre, – valamint ha még megemlítjük a Rimamurány-Salgótarjáni Részvénytársaságnak a Bányaoldal alatt most épült új bányatelepét, mely közigazgatásilag is a városhoz tartozik, úgy teljes képét adtuk a város általános leírásának.
