Fejlődéstörténeti visszapillantás.

Teljes szövegű keresés

Fejlődéstörténeti visszapillantás.
1044. július 5-én III. Henrik császár, Péter király szövetségese, Győr és Ménfő között megveri Aba Sámuelt. Győr a király feleségével és gyermekeivel együtt, a győztes németek kezére kerül.
1065. január 20-án Salamon király és Géza herczeg itt kötnek békét Dezső győri püspök közbenjárására.
1221-ben a dömések Győrött megtelepülvén, itt iskolát alapítanak.
1241-ben Frigyes osztrák herczeg elfoglalja és leégeti a várost. A megyei nemesség hamarosan visszafoglalja és felkonczolja a német őrséget.
1242-ben a tatárok elpusztítják Győrt.
1244-ben IV. Béla a győr-csanaki határon »királyszék«-et tart. IV. Béla 1253-ban és 1254-ben is megfordul Győrött, valamint 1264. október 17-én is.
1270. november 5-én V. István meglátogatja a várost.
1271-ben Ottokár nagy sereggel megtámadja a várost, de a magyarok május 21-én fényes diadalt aratnak a Rábcza-híd leszakadása következtében ketté vált német seregen. Ugyanez évben V. István kiadja a város szabadságlevelét, s a városnak adományozza Malomsokot, a későbbi Révfalut. Ugyane szabadságlevél következtében keletkezett a vár körül a mai Belváros. István engedélyt adván a régebbi Nádorváros lakosainak a beköltözésre, ezek Nádorvárost egészen elhagyták, úgy, hogy e külvárost a XVII. századig, mikorra újból benépesült, »holt város«-nak (civitas mortuorum) nevezték.
1273-ban német birodalmi hadak foglalták el Győrt. A magyarok azonban csakhamar visszavették, mire II. Ottokár 60.000 emberrel maga jött Győr ellen, azt elfoglalta, s itt fiát 50 vitézzel együtt lovaggá ütötte. Ottokár távozása után a magyarok az év vége felé megint visszavették Győrt.
1278-ban IV. László Győr alatt összpontosítja 14.000 főnyi seregét, melylyel Habsburgi Rudolfot a marchmezei ütközetben Ottokár ellen támogatta.
1285-ben IV. László megerősíti Győr város szabadalmait és kiváltságait.
1291. július 10-én és október 23-án III. Endre meglátogatja Győrt.
1295-ben ugyanez a király újabb szabadságlevelet ad Győrnek. 1296-ban Endre Győrré jön s hadat indít a vasmegyei rablólovagok (Henrikfiak) ellen, a kiket le is ver.
691318. július 13-án Róbert Károly Győrbe érkezik, s augusztus közepéig itt tartózkodik. 1323-ban Győr város szabadalmait Róbert Károly is megerősíti.
1351-ben Hédervári Kont Miklós nádor a »Királyszék«-en űlést tart. 1366-ban ugyanott ismét törvényszéki ülést tartanak, épúgy 1375-ben Gara alatt és 1381-ben Győr és Komárom vármegyék nemességének részvételével.
1385-ben Zsigmond király Pozsonyból Győrbe teszi át a királyi harminczadszedést.
1440-ben Erzsébet királyné utószülött fiával, Lászlóval Győrbe menekül. A királyné Pozsonyba távozván, Czilley Ulrikot teszi meg a vár parancsnokává. A várat Hunyady János vette ostrom alá, de sikertelenül.
1451-ben Hunyady János fiával, Lászlóval többször megfordul Győrött.
1455. júniusban országgyűlést tartanak Győrött.
1469. deczemberében Mátyás király több hetet tölt Győrött, s innen alkudozik Frigyes császárral.
1526-ban a török had Győr faláig nyomul.
1529. szeptemberében Lamberg Kristóf várkapitány a török jöttének hírére felgyújtotta a várat. Valószínűleg ekkor kapta Győr a Janik nevet, melyen a török történetírók említik, s a mely égett-et jelent.
1550 körül keletkezett Győr nyugati külvárosa, Újváros.
1537-ben Fels Lénárd kibővíti a város erődítményeit.
1539. február 25-én Enyingi Török Bálint a városra üt, azt felgyújtja és elpusztítja.
1566. szeptember 27-én Salm várparancsnok levelet kap a török fővezértől Zrinyi Miklós fejével. A szigetvári hős fejét temetési gyászpompával hozták Győrré, a honnan Csáktornyára vitték. A gyászszertartás után harmadnapra, a bécsi kapu körül tűz támadt, mely az egész várost elpusztította s átcsapott Újvárosba, sőt Oláh érsek táborába is. A város lakosai közül és a táborból beszállított betegek közül sokan elégtek.
A következő 1567. évben királyi rendeletre és katonai mérnökök tervei szerint megkezdték a város újraépítését. Győr, ekkor nyert alakját a franczia ostromig (1809.) megtartotta.
1594. augusztus elején Szinán basa Győrt ostrom alá fogja s a város gróf Hardeck Ferdinánd várkapitány árulása következtében szeptember 29-én török kézre kerül.
1598. márczius 29-én Pálffy és Schwarzenberg Győrt visszafoglalják.
1612-ben Vaica Sabbas vezetése alatt a szerbek megtelepülnek Győrött. A szerb telep Újvárosban volt, a mai Rácz-utcza környékén.
1647. október havában a város nagy része leégett.
1704-ben Heister Sigbert tábornok a Rákóczi elleni hadműveletek kiindulási pontjává teszi Győrt.
1735-ben nagy tűzvész dühöngött Újvárosban.
1739-ben pestis pusztít Győrött.
1743. márczius 6-án Mária Terézia kiadja kiváltságlevelét, mely Győrt a szabad királyi városok sorába emeli.
1763-ban nagy földrengés volt.
1764-ben és 1772-ben nagy árvíz, 1776-ban és 1778-ban nagy tűzvész pusztítja a várost.
1809. június 13-án a Jenő olasz alkirály vezérlete alatt álló franczia sereg a győri (kismegyeri) ütközetben megveri a János főherczeg hadtestével egyesült magyar felkelő sereget. Az ostromlott Győr június 24-én megadta magát. Augusztus 31-én I. Napoleon Győrbe érkezik s itt tölt egy éjtszakát.
1820-ban megkezdik a bástyák lebontását. Ekkor keletkezett a Ferencz-Ferdinánd külváros.
1826-ban és 1830-ban nagy árvíz pusztított.
1831-ben a kolera dühöngött Győrött.
1848. márczius 15-én (a pesti eseményekkel egyidejűleg) forradalmi mozgalom tör ki Győrött, a melynek vezére Lukács Sándor, a későbbi kormánybiztos.
1849. június 28-án Haynau 66.000 főnyi serege Győr mellett (Abdánál) visszavonulásra kényszeríti Pöltenberg 12.000 főnyi seregét. Az osztrákok, élükön I. Ferencz Józseffel, bevonulnak a városba.
701852-ben I. Ferencz József meglátogatja Győrt és két napot tölt a városban.
1883-ban nagy árvíz pusztít.
1905. január 1-én életbelép az 1904. évi XXXVII. t.-cz., a melynek értelmében Győrsziget és Révfalupataház győrmegyei községek közigazgatásilag Győr sz. kir. városhoz csatoltatnak, melytől Győrszigetet csak a Rábcza, Révfalupataházát csak a Duna medre választja el. Az egyesítéssel Győr 29.000 főnyi lakossága 40.000-re szaporodik.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages