A szolgagyőri vár tartozékai.
A szolgagyőri vár tartozékai.
A szolgagyőri várhoz tartoztak:
Gönyü. 1224-ben II. Endre a gönyüi határból három eke földet felszabadítván a várkötelék alól, azt a pannonhalmi apátnak adta. Gönyüben különben, egy 1213-ban kelt oklevél szerint, királyi udvarnokok laktak.
A püspökvár tornya és a Dóczy-kápolna.
Győr a XVI. század. végén. (Hufnagel egykorú rajza.)
297Hecse. Hasonnevű puszta, Győrtől keletre. A tatárjárás óta lakatlan volt. E területből IV. László 1282-ben három ekét Grb fiainak adományozott.
Ság. 1271-ben említik első ízben, mint a szolgagyőri vár tartozékát. Innen származott Sági Kilián, kinek fiait, szolgagyőri várjobbágyokat, V. István 1273-ban megnemesítette. (Fejér VII. 2. 23. 73.)
Tényő. Szent-Mártonnal határos. E faluból 1223-ban egy szolgagyőri várjobbágy a pannonhalmi apátsággal egyezségre lépett.
Bős. Pozsony vármegyében. E helységet még IV. Béla király adományozta Omodé fiának, Lotárd mesternek, később azonban elvétetvén tőle, Erzsébet királyné 1270-ben újból visszaadta neki; Bőst, valamint Árpádsokát a XIII. századbeli oklevelek Győr vármegyéhez számítják.
Árpár, vagy Árpádsoka, Bős határába olvadt és annak sorsában osztozott.
