Gróf Kollonich Lipót.
Gróf Kollonich Lipót.
Utódává a győri püspökségben a király még 1685-ben gróf Kollonich Lipótot nevezte ki. Az egykori máltai vitézből lett főpap azonban nem tudott és nem akart százados alkotmányunkkal megbarátkozni, de erőszakos térítéseivel is gyűlöletessé tette nevét a protestánsok előtt. Így Bőny lakóit is vissza akarta téríteni, de erőszakos fellépésével, melylyel az elpusztúlt református egyházi épületek felépítését megakadályozta, nem sok eredményt ért el. Kollonich, mint főpap is megmaradt katonának. Alig foglalta el győri püspöki székét, első gondja az volt, hogy a törökök elleni háborúra pénzt teremtsen.
A mint megkapta kinevezését, (1685 márcz. 21.) kérdést intézett a káptalanhoz a győri egyházi javak állapotáról. A válasz, a mit a káptalan adott, épen nem volt kedvező.
A káptalan válasza szerint az egyházi javak legnagyobbrészt el voltak pusztítva, török vagy idegen kézben voltak. A székesegyház is rossz állapotban volt, a torony, melyet a káptalan csak nemrég építtetett, bedőléssel fenyegette a mellette elhaladókat.
Kollonich főgondja azonban elsősorban a katonai kórházra irányúlt, melyet 1684-ben alapitott Győrött, s melyet 1686-ban a jezsuiták vezetésére bízott. Ez a kórház jelentékenyen közreműködött a térítés érdekében. A más vallású beteg katonák közül, a kik ama kor viszonyaihoz képest, kitűnő ápolásban részesültek, számosan tértek vissza a katholikus egyházba.
1685-től kezdve a jezsuiták, Kollonich pártfogása alatt, mindegyre nagyobb sikerrel léptek fel a térítés terén, bár nem mindig állandó eredménynyel, mert az erőszakosan megtérítettek alkalmas időben csakhamar elhagyták a kath. vallást. Kollonich 1688-ban végre meglátogatta püspöki székvárosát, Győrt is, a hol körmenetet tartott, de e látogatása is inkább azért történt, hogy a Belgrád ostromához szükséges intézkedéseket megtegye.
Kollonich még ebben az évben kalocsai érsekké neveztetett ki, de e mellett a győri püspökséget is megtartotta; Széchenyi György halála (1695 febr. 18.) után pedig esztergomi érsek lett. Még mielőtt elfoglalta volna ünnepélyesen az esztergomi érseki széket, 1695 úrnapjára eljött Győrbe is, hol 8 napon át az összes isteni tiszteleteken és délutáni ájtatosságokon részt vett. Mint esztergomi érseket, még egyszer viszont látták a győriek, midőn 1698-ban, mint a báró Stainszdorf győri parancsnok és Győr vármegye között felmerült viszályok elintézésére kiküldött vegyes bizottság elnöke érkezett a város falai közé. (J. Maurer i. m. 357.)
