Lamberg Kristóf.
Lamberg Kristóf.
Megkoronáztatása után Ferdinánd király Győr város kiváltságait megerősítvén, a győri kastélyt várrá alakíttatta át, a melynek parancsnokává Lamberg Kristófot nevezte ki. A város lakosai és a német őrség között csakhamar viszály támadt, úgy hogy a királynak biztosokat kellett kiküldeni az ellentétek kiegyenlítésére.
Ferdinánd túlsúlya ellenében János király Szulejmán szultánnál keresett támogatást. A szultán az 1529. év nyarán személyesen vezetett hadat az országba. Miután szept. 14-én Budát elfoglalta és azt János királynak átadta, hadaival megkezdte az előnyomulást Bécs felé, a Duna mentén. Előhada Mohamed bég szendrői helytartó parancsnoksága alatt Győr felé közeledett már, a melynek hírére Lamberg Kristóf győri kapitány a várágyúkat Bécsbe küldte, magát a várat felgyújtotta, s hadaival szintén Bécsbe szökött.
A török had a porrá égett várost nem bántotta, hanem tovább folytatta útját Bécs felé. Pannonhalma ezalatt meghódolt a török had után vonuló János-párti katonáknak.
Bécs sikertelen ostroma után a helyzet ismét megváltozott. Alig hagyta el a török a Dunántúlt, Ferdinánd király vezéreit november elején az elveszített területek visszafoglalására küldte. Míg Bakich Pál a Duna balpartján nyomult előre, addig gróf Salm Miklós hadai előbb Győrt, majd Pannonhalmát kerítették kézre, a melyet földúltak és kifosztottak. Még az egyházi edényeket is elrabolták, a melyek azután a kamara birtokába kerültek.
A pénz szűkében levő Ferdinánd király 1530 márcz. 28-án, Pannonhalma elfoglalásakor, a monostorban talált drágaságokat be akarta olvasztatni s Bécs város építésére kívánta fordítani. (Pannonh. Benedekr. Tört. III. 71.)
Bakich Pál, a ki még 1527 őszén János király hívei közé tartozott, bőkezű jutalmat nyert Ferdinándtól, a miért átpártolt. Ferdinánd nemcsak a János király pártján levő Héderváry István hédervári birtokait, de a betöltetlen győri püspökség jövedelmeit is oda adta neki. Bakich zsarnoki uralmát hét évig nyögte a város és a káptalan, míg végre 1537-ben megszabadult tőle s ekkor Fels Lénárd lett a győri várparancsnok.
Szulejmán 1532-ben harmadízben vezetett hadat Magyarországba. Ezúttal ismét Bécs ellen indult, de Kőszeg vitéz kapitánya, Jurisich Miklós feltartóztatta diadalmas előrenyomulásában. Kőszeg sikertelen ostroma után, szeptember havában egy török csapat Pannonhalmát vette ostrom alá. Bakich Pál vitézül megvédelmezte azt, majd huszárainak élén megtámadta a visszavonuló 331török hadat és sok ezer embert levágott, vagy foglyul ejtett. (Pannonh. Benedekr. Tört. III. 298.)
Sinán pasa.
Sulejman szultán.
Schwarzenberg Adolf.
Bakich Pál 1533 május 3-án lemondott a kapitányságról s eltávozott Pannonhalmáról. Előbb azonban visszaadta az apátságnak mindama kincseket és egyházi szerelvényeket, a melyeket a német zsoldosok Pannonhalma elfoglalásakor elraboltak. Utódává 1533-ban Ferdinánd Laky Balázst nevezte ki, de az sem volt jobb elődénél; 1534-ben Tolnai Máté apát panaszára Peregi Albertet küldték helyébe. Laky csak hosszas vonakodás után adta át a várat, de sem ő, sem Kamánczi Gergely Deák nem maradtak meg sokáig Pannonhalmán, a melynek várnagya 1535 tavaszán Székely András volt. (U. ott III. 301.)
