Abda.
Abda.
Abda. – Szodfriedt József úrilaka Szentkereszt pusztán.
Abda, a Kisduna és a Rábcza közelében fekvő magyar kisközség, 148 házzal és 1319 róm. kath. vallású lakossal. Van postája és vasúti megállóhelye, de távírója Győr. Ősrégi község. 1153-ban szerepel először, a mikor II. Géza követének, Adalbertnek birtoka, melyet a szentmártoni apátságnak hagyományoz. Ez időben Obda insula alakban, vagy is Abda szigeteként van említve, melyet nem sokkal később Demeter ispán az apátságtól erőszakkal elfoglal. 1208-ban már falu és vámszedőhely, s benne II. Endre az apátságot újabb adományban részesíti. 1225-ben IV. Béla az abdai vámjövedelmet szabályozza. A következő két században Obbada és Abada néven a benczések, a győri székeskáptalan és Szentgyörgyi grófok birtoka. Az 1544-iki összeírásban már a győri káptalan birtoka. 1566-ban Tahy Ferencz, Zrinyi Miklós sógora és veje, Bottyány Boldizsár itt vették át gróf Salm komáromi parancsnoktól a szigetvári hős levágott fejét, melyet Mustafa török nagyvezir küldött Komáromba. A hős fejét innen Csáktornyára vitték. A török világban a vármegye itt 1588-ban erősséget emeltetett, melynek a törökök megfigyelése volt a czélja s a mely egyszersmind a győri várnak elővédőjéül szolgált. Sok sanyarúságot szenvedtek a község lakosai. A török több ízben feldúlta e falut, minek következtében 1609-ben a lakosokat minden közadó alól felmentették, sőt négy évvel később ismét újabb kiváltságlevelet kaptak. 1616-ban Miksa császár itt táborozott. 1627-ben falait német őrség szállotta meg, mely rosszabb volt a töröknél és még jobban sanyargatta az amúgy is teljesen elszegényedett lakosokat. 1688-ban is ismétlődnek az abdaiak panaszai a gyakori zsarolások miatt. 1704-ben II. Rákóczi Ferencz csapatai vették be a váracsot és földig rombolták le. Az árvíz is gyakran sújtotta az abdaiakat, és a község több ízben változtatta helyét. A Rábcza pinnyédi oldalára települt Abdát 1830-ban ismét elpusztította az árvíz és ekkor a lakosok a folyóktól távolabb, a győr-mosoni országút mellé, az ú. n. Pityerdombra telepedtek, de a régi falu dombon fekvő templomába jártak, míg azután 1845-ben az új falu temploma is felépült. A szabadságharcz alatt két csata volt az abdai határban. Az egyiknél I. Ferencz József is jelen volt. A szabadságharcz hőseinek bronzbabérkoszorúval díszített márványemléke a régi templom helyén,
19a mostani lourdesi kápolna előtt áll. A községhez tartozó Pilingér és Rendek puszták, melyeket a mult század elején a hédervári uradalomtól elkülönítettek és Abdához kapcsoltak, gyakran változtattak gazdát. A legutolsó évtizedben Gött Gyula volt Pilingér tulajdonosa, melyet 1905-ben Bruniczky László lengyel bárónak adott el, a ki Rendek pusztát is megvette Sztonávszky Károlytól. Szent-Kereszt pusztát, a régi »Németrét« táján, Szodfridt József alapította 16 évvel ezelőtt és újabban szép, kényelmes úrilakot épített az ottani fenyvesparkba, a nemes szőlőtelepe mellé. A tulajdonos itt mintaszerű gazdaságot vezet és téglagyára is van. A Káptalan puszta a régi Abda környékén áll fenn félszázad óta.
