Bácsa.
Bácsa.
Bácsa, magyar kisközség, a Kisduna mentén fekszik. Van 166 háza és 865, nagyobb részben róm. kath. vallású lakosa. Posta, távíró és távbeszélő helyben van, vasúti állomása Győr. A győri káptalan egyházi nemeseinek régi fészke. Külön széket alkottak, a melynek főispánja a győri nagyprépost. Volt külön szolgabírája is. A község a török becsapásoktól nagyon sokat szenvedhetett, mert 1626-ban arra kérik a bácsaiak a vármegyét, hogy adjon nékik segítséget, annál inkább, mert ők védik az egész Szigetközt a törökök becsapásai ellen. 1720-ban egyházi nemesekből országos nemesekké lettek. A mult század elején a győri káptalan volt a birtokosa. A lakosok azelőtt sokat szenvedtek az árvizektől, 1890-ben pedig a község jó része leégett. Róm. kath. temploma 1774-ben épült; határában van egy rommaradvány, mely valamikor Szent Vid tiszteletére szentelt templom volt és a XVIII. században pusztult el. A község körjegyzőségi székhely. Hozzá tartozik Szitás major. E község határába olvadt Esztergető falu, a melyet, mint a Héderváry-család puszta helységét, 1450 körül Héderváry Pál Fusker Miklósnak ajándékozott, a ki az Esztergetheőy nevet felvette. 1595-ben Győr védelmére a falu határában erős sánczokat emeltek. 1609-ben Chepke Orbánnak is volt benne része. 1630-ban Esztergetőy Imre a maga részét Vasvári Zeghy Mihálynak, Bajcsi Téglás Péternek és Szavai Szavay Györgynek adta el; ugyanekkor Miskey Pálnak is volt itt részbirtoka. 1670-ben még falu, de azután elpusztult. Ma már csak dűlőnév.
