Csécsény.
Csécsény.
Csécsény. – Szalacsy Ferencz dr. úrilaka, Szalacsy-pusztán.
Csécsény. – Szalacsy Lajos úrilaka. (A régi Sibrik-féle kuria).
Csécsény első írott nyomaira 1258-ban bukkanunk, a mikor poss. Kis- és Nagy-Chechum alakban két községként van említve. A XVI. század elején a Danch családbeliek birtoka, melyet Danch Pál az apátságnak zálogosít el. Az apátságtól Bornemisza János budai várnagy váltotta ki, kinek magva szakadván, Szapolyai János 1527-ben Danch Pál leányainak, férj. Horváth Györgynének és Sibrik Ozsvátnénak adományozta; de mivel Sibrik Ozsvát Szapolyaitól elpártolt, Ferdinánd királytól eszközölt ki új adománylevelet a birtokra. A szentmártoni apátság azonban régtől fogva igényt tartott Csécsényre és 1538 és 1541 között pert is indított a család ellen. Az 1544-iki összeírásban a Sibrik családon kívül még Sitkey Jánosnak is 11 portája volt itt, de az 1565-iki összeírásban már egyedül csak Sibrik László szerepel. Az 1609-iki összeírásban Chechin alakban van említve. 1624-ben és 1635-ben a törökök a falut felgyújtották és számos lakosát rabságba hurczolták. Ezután évekig pusztán állott a község, míg végre 1689-ben Sibrik Zsigmond és Radich Mihály újra telepítették. A telepítés csak lassan ment, mert 1729-ben mindössze 8 jobbágyot és 14 zsellért találtak itt az összeírók. Egész a mult század közepéig a Sibrik család volt a birtokosa, és még nehány évvel ezelőtt is volt benne része, most pedig a győri ág. ev. gyülekezetnek, a győri székeskáptalannak, Szalacsy Lajosnak és Ferencznek és Baross János dr.-nak van itt nagyobb birtokuk, és mindegyiknek kényelmes úrilaka, melyek közül a Szalacsy Lajosé a régi Sibrik-féle kúria, Ferenczé pedig, Szalacsy-pusztán, újabb épület, melyet id. Szalacsy Lajos 1891-ben építtetett. Csécsényig a Rába Sopron és Győr vármegyék között természetes határt alkot és itt lép a vármegyébe. A lakosok szövetkezeti boltot tartanak fenn. A községben fennálló róm. kath. templom a XIX. század elején épült. Ide tartoznak Kis- és Nagy-Fud, Szalacsy és Zsidi puszták és Mária-major. Fud praedium szintén ősi birtok és Csécsény sorsában osztozott. Azelőtt Öreg-Fud volta neve. Dűlői közül az egyiket Helységnek nevezik, egy dombját pedig Álmosdombnak. Mind a két névnek valami jelentősége lehet. E rábamenti magyar kisközségnek 93 háza és 743 lakosa van. Postája Rábaszentmihály, legközelebbi távíróhivatala Enese.
