Csikvánd.
Csikvánd.
Csikvánd, magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, a Bakonyér mellett fekszik. 1270-ben possessio Chituan alakban Chituandi Egyed, Miklós, Tamás és Roland comesek birtokaként van említve. A XV. század elején a Csitvándi családnak fiágban magva szakadván, 1479-ben leányfiusítás útján Chitvándi Ferencz veje: Kapolcsy Benedek lett az ura, a ki a Csitvándi előnevet is felvette. Az 1565-iki összeírásban Kaposy Pál az ura. A község már az első török beütések alkalmával elpusztult, de újra települt. 1609-ben az akkori összeírásban a behódolt községek között van említve és ekkor már új birtokosaival találkozunk, névszerint: Szily Gergelylyel és Jánossal és Kisfaludy Balázszsal. Két évvel később a Szilyek és a Kisfaludyak mellett ismét új birtokosokat találunk; ezek: Cziráky Mózes, Egerszeghy István, Tulok Ferencz és Miklós, 1701-ben Kisfaludy Zsigmond, Tallján Sándor és Sándor István, míg a mult század elején a Kisfaludy családon kívül még a Horváth, a Vajda, a Boross, a gróf Somogyi és a gróf Amade családok voltak nagyobb birtokosai. Most Csikvándi Mártonnak van itt nagyobb birtoka és elég kényelmes úrilaka, melynek régebbi részét még a gróf Somogyiak építtették, de ezt a mostani tulajdonos tetemesen megnagyobbította. A község lakosai fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A körjegyzőségi épület falába, az 1848–1849-iki események 50-ik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el, »A népszabadság 1848–1898 emlékére« felirattal, melyet 1898 május 30-án nagyobb ünnepség keretében lepleztek le. A községben 155 ház és 937 lakos van, kiknek kétharmada ág. ev. 24vallású. Templomuk 1804-ben épült. A községben van posta, távíró és távbeszélő, legközelebbi vasúti állomása Gecsegyarmat. A községhez tartozik Cseri major is.
