Gyömörő.
Gyömörő.
Gyömörő, magyar falu, a sokoróaljai síkságon fekszik. A község házainak száma 182, lakosaié, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású, 1143. Van itt posta, távíró és vasúti állomás, azonkívül körjegyzőségi székhely. Ősidők óta megült hely. Első birtokosául 1377-ben Gemevrei, vagyis Gyömőrei Györgyöt 32ismerjük, de később a Marczaltőiek lettek az urai. 1536-ban I. Ferdinánd Gyömörőt is Enyingi Török Bálintnak adományozta; utóda, István, fiörökös nélkül halván el, Gyömörő leányára, Zsuzsára, férjezett Bedegi Nyáry Pálnéra szállott, a ki a birtokot később a Csáky családnak adta el, melytől azután az Esterházyak kezére került. 1594-ben a törökök az egész községet elpusztították. 1565-ben Török Ferencz, 1609-ben pedig Enyingi Török István, Darabos István, Matthisi György, Vechey Sándor, Tekeney Ambrus, Chaby Mihály, Barchó Gáspár, Sokoray János és György Vincze a földesurai. Ez időben a behódolt községek közé van felvéve. Az 1619-iki összeírásban Gyemeöreö alias Warfalva alakban a Nyáry család birtokaként van említve, azonban 1615-ben Déghy István a Hatos Bálintné, szül. Chernel Anna részét bírja zálogban. 1629-ben nagyobb része a Dobos Györgyé. 1635-ben a győri jezsuiták zálogba veszik Csáky Lászlótól a Török-féle várfalvai részt, de ezt 1702-ben az Esterházyak kiváltják. 1641-ben a Csaby és az Acsády családokat is a birtokosok között találjuk. Gróf Sigray Jakab, a Martinovich-féle összeesküvés egyik részese, szintén birtokos volt Gyömörőn és abban a házban lakott és ott is fogták el, a mely 1874-ben Lengyel Sándoré volt. A mult század elején is több birtokosa volt, de gróf Esterházy Miklósnak volt itt a legnagyobb fekvősége, most pedig az Esterházyakon kívül Szalay Gyulának és Lajosnak és Pátkay Józsefnek van nagyobb birtoka. Az Esterházy-féle birtokon gazdasági szeszgyár is van, de van itt azonkívül még magántulajdonban egy eczet- és pálinkagyár is. Az 1629-iki megyei gyűlés jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy abban az időben két Gyömörőt különböztettek meg, ú. m. Gyömörő-Várfalvát és Gyömörő-Nemesszert. Az egyik Gyömörő a Török-féle pápai várbirtok volt, a másik pedig a nemesek birtoka. Később a két község összeépült és egyesült. A falu 1839-ben teljesen leégett. Az itt fennálló mostani róm. kath. templom 1775-ben épült. Ide tartoznak Csigi, Ilonka, Rigó és Szalay puszták. Csigi puszta Chigi alakban a Chigi család régi birtoka volt.
