Hédervár.
Hédervár.
A hédervári várkastély homlokzati része.
A hédervári kastély műkincseiből.
Hédervár, magyar kisközség, a Nagyduna és a Kisduna között fekszik. Házainak száma 123 és római kath. vallású lakosaié 937. Van itt posta- és távíró-állomás, a legközelebbi vasúti állomása pedig Kimle. A község alapítói a Gejza vezér alatt bejött Volfger és Hedrich lovagok, az utóbbi a Héderváryak őse, ki Gejzától az egész Szigetközt kapta adományban, és itt, a mai kastély helyén, erős várat építtetett. 1348-ban Héderváry Miklós udvari vitéz és testvére István árvái, I. Lajostól pallosjogot nyernek. Héderváry Ozsvát fia: II. Ferencz, 1521-ben nándorfehérvári kapitány, e vár hűtlen elhagyása következtében, minden jószágától megfosztatván, II. Lajos azokat Laki Bakics Pálnak adományozta. Héderváry III. Istvánt, Ferencz öcscsét, ki győrmegyei alispán és Szapolyay-párti volt, I. Ferdinánd fosztotta meg birtokaitól, melyeket Bakics Pálnak, nejének és testvéreinek adományozott. E birtokhoz tartoztak ekkor a hédervári »kőház«, Hédervár, Zelke, Ásván, Oltován, Nagy- és Kis-Medve, Uyfalu, Zap, Zámol, Ladamér, Duna-Zegh, Zigeth, Eythewen, Győr város egy része, Darnó, Zeeli, Remete, Kis-Bodak, Gyulviz stb. Mikor Héderváry István Ferdinándhoz visszapártolt, birtokait is visszakapta, sőt II. Ferencz utódai is, de Bakics Pál és később testvére, Péter ellenszegültek e jószágok birtokba vételének. Utóbb e birtok Bakics Margit, férjezett Balassa Menyhértnére és Bakics Angelika, férjezett Révaynéra, majd Czobor Imre nejére szállott. Az 1658-ból való hédervári urbarium a következőleg írja le Hédervárát, Héderváry István idejében. »Heder, Vára. Ezen Várat külső árok folyása Győrvármegyéhez hasittya Posony Vármegyétől. Ezen Vár, Tó álló árokkal, Palánk kerölettel, és azon belöl környös köröl erős vastag kő falokkal meg van erőséttetve. Ben való várban, három rendben beczületes Palotákkal, Ury házokkal, külömbfele pincszékel rendesen fel éppétetve, kedves kutt vizzel találtatik. Vagyon vár szükségére való külömbféle Eözköz is Tárházban. Ahoz egy vas, más Réz Taraczk. Kétt lüvő Réz Mozár. Tizenhat Szakállossal együtt. Mind ezekrül jövendőben Inventarium többet mondhat. Ezen Hederváry várot in Anno 1643 Héderváry István az kis kapu fölött való épületekkel meguitotta«. 1660 körül Héderváry V. János, zirczi apát és skopiai püspök kezdte visszaszerezni az ősi birtokokat, a mit testvére, VI. István, Győr vármegye alispánja befejezett. Ennek három gyermeke közül kettő kiskorúan halt el, leánya, Kata pedig Lósi Viczay János neje lett s így került az uradalom a Belud nembeli Viczayak tulajdonába. Az idők folyamán azonban több kuriális nemesnek is volt itt kisebb-nagyobb birtoka. 1609-ben a Szávay, Szabó és az Alapy családok is ezek közé tartoztak, a mikor a Héderváry-uradalom Héderváry István, Czobor Imre s Márton és Révay Péter között oszlott meg. 1658-ban városi szabadalmakkal van felruházva és az ez évben történt összeírás 2 másfél, 8 egész, 2 fél, 3 fertályhelyes jobbágytelket, 8 zsellérhelyet és 3, a várhoz való házhelyet talált itt. 1660 körül Mikos Péternek, Dely Ferencznek, Káldy Györgyné, szül. Nebojszai Szép Annának és Jakusich Imrének is volt itt birtokuk, melyeket azonban a Héderváryak és a Viczayak összevásároltak. 1697-ben Dely Judit részét vásárolta meg báró Viczay Ádám. Az 1706-iki hédervári urbariumban a következő jegyzet olvasható: »Alapi Ferencz, ennek háza hele vagyon az Régi Hederváry urak vára helén, melljet, midőn legh először az idegén Rároj urak be szármoztak, ugy mint Bakics Péter és Bakics Pál, hatalmassul tőbül el hányották, edgyütt az Szigetj Hedervárj Urak kastélliával, kövébül a Rároj Kastél Tornyát csjnaltották.« 1873 decz. 23-án halt meg gróf Héderváry-Viczay Héder, v. b. t. t., kinek örököse unokaöcscse, gróf Khuen-Héderváry Károly lett. Hédervárott régente rév és vám is volt. 1723-ban a városban alapítványi kórház állott fenn. 1794-ben négy országos vásár tartására nyert szabadalmat, a már akkor fennállott vámjogon kívül. A hédervári vár helyén áll most gróf Khuen-Héderváry Károly nagyszabású kastélya, mely sok részében még a hajdani várkastély érdekes nyomait mutatja, és az ősi vár 35alapjait rejti. Különösen földszinti helyiségei viselik magukon a régiség érdekes jellegét. A nagy épületnégyszög kétemeletes, régi tornyai közül, melyek várkastélyszerű jelleget kölcsönöznek az épületnek, ma már csak három áll fenn. Emeleti helyiségei lakályosak, tágasak és bennük a grófi család számos műkincset, érdekes régiséget, régi festményeket, stb. őriz. Különösen nagybecsű a levéltár, mely a Héderváryak levéltárán kívül még a Viczay, Grassalkovich és Draskovich családok levéltárait egyesíti magában. Könyvtára régi, érdekes művekben és ritka becsű kéziratokban gazdag. Mikor a kastély az újabb korban leégett, számos nagybecsű munka pusztult el és rongálódott meg; de azért a könyvtár még így is tekintélyes. Több mint 15.000 kötetet tartalmaz, melyek között számos incunabulum van, továbbá csillagászati munkák, naptárak, 1630-tól kezdődőleg, egy orvosi könyv kézíratban, melyet 1637-ben kezdtek meg és 1639-ben fejeztek be. Képviselve van továbbá a földrajz, útleírások, természetrajz, gazdászat, kereskedelem, geometria, theologia, építészet, bölcsészet, fizika, politika, éremtan, archaeologia, hadtörténelem, stb., stb., magyar, német, franczia, olasz, angol, latin és görög nyelven. Nagybecsű a rézmetszetgyűjtemény, a karrikatura-rajzgyűjtemény, egyéb metszetek, kőnyomat, stb. A könyvtár most van rendezés, a levéltár pedig feldolgozás alatt. A hagyomány szerint a hédervári vár három tornya hajdan három vármegye területén feküdt és ehhez mindenféle mende-mondát fűznek. A három vármegye összetalálkozását e kastély területén azonban semmiféle okírat nem igazolja; csak annyi bizonyos, hogy Győr és Pozsony vármegye határai valaha itt találkoztak, de hogy a szintén szomszédos Moson vármegye határa idáig sohasem nyúlt, azt okíratilag lehet igazolni. A kastélyhoz tartozó parkban áll a híres Kont-fa, melyhez az a hagyomány fűződik, hogy a tatárjárás idejében Moson vármegye e fa alatt tartotta meg egyik közgyűlését. Később azt tartották e fáról, hogy valahányszor egy Viczay meghalt, mindannyiszor egyik ága pusztult el. A fa ma már erős földtöltéssel van megtámasztva, hogy ki ne dőljön. Körülötte sok római régiség, ú. m. sírkövek, szobortöredékek, stb. láthatók, melyeket a környéken találtak. A községben róm. kath. templom és kápolna van. Az előbbi kb. 300 évvel ezelőtt épült, de a gyakori átalakítások elrontották, a kápolna azonban eredetileg román-góth építmény és a Héderváryak családi sírboltjául szolgál. Van benne több érdekes régi sírkő és két szív-veder, melyek két Viczaynak a szívét rejtik magukban. A községi lakosok kaszinót és polgári kört tartanak fenn. A faluhoz tartoznak Parázsszeg és Károly majorok.
