Koronczó.

Teljes szövegű keresés

Koronczó.

Koronczó. – Lippay Géza úrilaka Gáspárháza pusztán.
Koronczó, a Rábaköz szélén, a Marczal folyó mellett fekvő magyar kisközség, 218 házzal és 1576 róm. kath. vallású lakossal. Posta és távbeszélő van a faluban, távírója Szemere, vasúti megállója pedig Ménfő, állomása meg Szemere. E község már 1206-ban III. Incze pápa bullájában szerepel possessio Curumzue néven. A Koronczói család ősi fészke és névadó birtoka. 1389-ben Korumzó néven, 1345-ben pedig faluként említik az okiratok. 1412-ben Tamásy János leánya Bezy, Koronczói Pál fia Domokos és Koronczói György osztozkodnak 41az itteni birtokokon. 1436-ban Nórápi Antal is egy rész birtokosa, a ki azt a győri káptalannak adja el. 1585-ben szerepel itt a Koronczói család utolsó tagja: Menyhért, a kit másként Noszlopynak is neveztek. 1481-ben, I. Mátyás király, Bezy Lőrincz halála után, a fiágat illető részt Poky Mihálynak és Antalnak és mostohaatyjoknak, Trinka Jánosnak adományozza. 1518-ban Bezy Demeter örökösei részüket szintén eladják a győri káptalannak. 1609-ben a törököknek behódolt és lakosaitól pusztán hagyott községek között van említve. 1610-ben Rudolf király András Mátyásnak adományoz itt részeket, a minek azonban Enessey János és Vincze György ellentmondanak. 1629-ben, midőn már a község újra települt, a győri káptalanon kívül, nagyobb birtokosai még Mesterházy Boldizsár, özv. Syey Jánosné, szül. Vragovich Katalin, Dallos János, Dobos György, Vincze Ferencz és Magassy László. 1688-ban Eölbey György is egyik birtokosa. 1704 jún. 13-án e község határában verte szét Heister császári fővezér Forgách Simon tábornok seregét, és ekkor a község is elpusztult. Egész 1718-ig néptelen puszta volt, ekkor azonban németeket telepítettek ide, a kik idővel megmagyarosodtak. Később a Szelestey, Börcsy, Rőt, Fejérpataky, Brányi, Roboz, Szabó, Fekete, Bejczy, Szentpétery, Jankó, Csapó, Ferenczy, Horváth, Lippay és a Milkovics családok voltak itt birtokosok, egész a legújabb időkig, most pedig Zombori Lippay Gézának, a győri székeskáptalannak és Halászy Jenőnek van itt nagyobb birtokuk és az előbbinek Gáspárháza pusztán nagyon szép, újabb úrilaka és mintagazdasága. A község határa gazdag lelőhelye a kelta, római és egyéb barbárkori emlékeknek, az ú. n. Angyaldombon pedig sok lebkő található. A községben van a koronczói körjegyzőség székhelye. A faluban is van egy régi nemesi kúria, mely azelőtt a Milkovich családé volt. Az itt fennálló róm. kath. templomot 1745-ben építették, de 1899-ben megnagyobbították. Ide tartoznak Gáspárháza, Gézaháza, Sándorháza, Zöldmajor és Nádaslak majorok és Paradicsom tanya; de határában volt Dusnok elpusztult helység is, mely 1519-ben még népes faluként említtetik és a török világ idejében pusztult el. Egyik-másik dűlőnevének is érdekes magyarázata van. Igy az Ágyúdomb dűlőn voltak annak idején felállítva Heister császári vezér ágyúi. Az Akasztó-dombon akasztották fel a császáriak Ferenczy kurucz kapitányt. A Füzék dűlő posványába a császáriak beleszorították a kuruczok nagy részét, a kik közül igen sokan odavesztek. A Kuruczréten táboroztak a kuruczok. Az Istendomb és a Lakórét dűlő elnevezések is bizonyára jelentőséggel bírnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages