Mezőörs.
Mezőörs.
Mezőörs. – Bay Sándor úrilaka Mindszent pusztán.
Mezőörs, magyar nagyközség a pusztai járásban, a Pannonhalma keleti részén elterülő síkságon. Némelyek honfoglaláskori telepnek tartják, mely nevét Geur szállás végőrállomásától nyerte és a többi Örstől való megkülönböztetésül vette fel a Mező jelzőt. Még a mult század közepén láthatók voltak a község keleti és nyugati oldalain húzódó, ú. n. gyűrűk sánczai, melyeket a tagosításkor betemettek. Határa már a rómaiak korában is lakott volt, a mit különösen az ú. n. Börcze dombon talált római emlékek bizonyítanak. 1252-ben villa Jrus és Vrs alakban bukkan fel. I. Endre alatt vára is említve van, melynek azonban ma már nyoma sincsen. 1257-ben Jurkó, királyi ember van említve uraként. Nagy Lajos idejében az örsi barátok és Jenslin pozsonyi bíró szerepelnek uraiként. Minden jel arra mutat, hogy a tatárok pusztították el; mert ebben az időben puszta birtokként van említve. A barátok kolostora a hagyomány szerint az ú. n. Börcze dombon állott. 1403-ban ismét megtelepült helyként jelentkezik és ekkor Zsigmond király Eörsi István birtokát és Örs némely részét Héderváry Miklósnak adományozza. 1605-ben a község, az ottani robotkönyv tanúsága szerint, már a tatai vár tartozéka volt. 1609-ben a törököktől elpusztított helyként van említve, de 1619-ben lakosai lassanként ismét visszatelepedtek. 1622-ben Beccaria Virgil olasz iparlovag zálogbirtoka volt, de ugyanakkor egy részére Iványos Miklós is adományt nyert, a ki azután felvette a Mezőörsi előnevet. Majd a Nyáry Pálé lett, a ki előbb a maga részét Horváth Péternek zálogosította el, majd eladta Esterházy nádornak, kinek családja lassanként a többi részeket is megszerezte. A Nyáry család Török Bálint révén jutott e birtokhoz, a mennyiben Török Bálint elfoglalta és a gesztesi vár birtokaihoz csatolta. Igy jutott a birtok Török Zsuzsánnára, Nyáry Pál nejére. 1700-ban gróf Lövenburg neje is egy rész birtokosa volt. 1716-ban az Esterházy család ide vámengedélyt nyert. 1719-ben már Meszlényi János is birtokosaként van említve és ez időben szűnt meg az őrsi vám is. Azután az Esterházyak maradtak az urai, most pedig gróf Esterházy Miklós Móricz, Bábai Bay Sándor, Kálóczy Zoltán és György és a szombathelyi szeminárium a birtokosai. A faluban két templom van. Ezek közül a róm. kath. 1791-ben, a református 1788-ban épült. A református templomnak több érdekes, régi, vert ezüst ötvösműve van, nevezetesen egy 1641-ből való áldozókelyhe, az ehhez tartozó kenyérosztó tányér, és egy másik kehely 1795-ből. A község lakosai ipartársulatot tartanak fenn. A házak száma 213, nagyobbára róm. kath. vallású lakosaié pedig 1618. Posta van a faluban, de távírója és legközelebbi vasúti állomása Pannonhalma. Ide tartoznak Alsó-, Mindszent, Püspökalap és Nagynéma puszták. Mindszent 44puszta a régi Mindszent falu emlékét tartja fenn; ez a mai pusztától délre, emelkedett helyen feküdt és a Bolgen nembeli Mindszenthiek fészke volt. 1235-ben és 1324-ben is mint falu fordul elő. 1394-ben Mindszenti Feyes Tamás van említve birtokosaként. A XV. és XVI. században az Ispán, Némay, Eölbey, Szapáry és Szombathelyi családok voltak az urai. A török világban, 1529 táján, elpusztult. 1609-ben még az elhagyott helyek között említik, de 1627-ben török kézen van és ismét benépesült. Azonban lakosai a törökök zaklatásai elől csakhamar ismét megszöktek. 1617-ben még ősi temploma is fennállott, de ez is a törökök rombolásainak esett áldozatul. 1649-ben kezdett újra települni, de régi nagyságát nem nyerte többé vissza és ez idő óta pusztaként szerepel. Mint ilyen, jutott a Bay család tulajdonába és ma is Bay Sándor a birtokosa, kinek itt csinos úrilaka van, melyet 1870-ben Bay Géza építtetett. 1890-ben, a szeptemberi nagy hadgyakorlatok alkalmával, ide volt szállásolva Ferencz Ferdinánd főherczeg és kísérete. Nagyobb birtoka van még itt Kálóczy György ny. árvaszéki ülnöknek, értékes régi könyvtárral. E népes pusztának még a mult század elején 300 lakosa volt. Róm. kath. temploma is 1822-ben épült. Püspökalap puszta a veszprémi püspökség régi birtoka, mely már 1252-ben szerepel, a mikor Dörög földje: terra Durug, alkotta főrészét. 1329-ben is villa. 1777-ben a szombathelyi papnevelőé lett és most is azé. Bérlője Kégl Lajos, a kinek itt csinos, kényelmes úrilaka van. Nagynéma pusztát már III. Incze pápa említi ismert jegyzékében, 1216-ban a szentmártoni apátság birtokaként, Mindenszenteknek szentelt templomával. E birtokot az apátság Antal ispán fia Jánostól cserélte el más birtokokért. Ugyancsak Mezőőrs határában állott Sike falu, melynek emlékét a sikfői dűlő tartja fenn. Hogy mikor pusztulhatott el, arra nézve hiányoznak az adatok. Figyelmet érdemel még a Pusztaszentegyházi dűlő, elnevezése is, mely bizonyára valamely elpusztult helység templomhelyéről maradt fenn.
