Nagyécsfalu.
Nagyécsfalu.
Nagyécsfalu, magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 85 házzal és 469 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti állomása Nagyécs, távírója Győrszentmárton. Egy 1216-iki és egy 1221-iki oklevél Echy és Echu alakban említi. A győri várjobbágyok faluja volt, de a szentmártoni apátságnak is tekintélyes birtoka volt itt. A tatárjárás előtt az oklevelek csak egy Écs nevű községet említenek, de a tatárjárás után négy ily nevű község merül fel, melyeknek jelzői Kis-, Nagy- és Mesterfa, vagyis Écsmesterfa és Écshegy. Az Éch család ősi fészke volt. 1268-ban a pápóczi premontrei prépostságot is birtokosai között találjuk. 1363-ban már Nagy-Éch néven szerepel. 1323-ban Károly király Köcsky Sándornak adományoz itt birtokrészeket. 1325-ben Tamás comes is birtokosa volt, a ki a maga részét szintén Köcsky Sándornak adja el. 1327-ben Köcsky Sándor új adományt kapott Erzsébet királynőtől és az ő révén lett itt 1332-ben Magyar Pál neje is birtokos. 1364-ben Nagy Pál királyi kulcsármestert iktatták a birtok némely részébe. Időközben Magyar Pálné némely birtokrészeket a pápóczi prépostságnak adományozott, melyben azt 1368-ban megerősítik. 1376-ban már a győri káptalant, 1395-ben pedig Mouchkous Jakabot is birtokosai között találjuk. Később Chituandi Margit is kapott itt némely részeket, melyekben 1473-ban I. Mátyás király megerősíti őt. 1509-ben már Bedeghy János is szerepel, a ki a maga részét a győri káptalanra hagyományozza, míg 1535-ben a szentmártoni apátság I. Ferdinándtól kapott itt egy cserebirtokot. 1561-ben a Taápy családbeliek is a birtokosai között vannak. A török dúlások alatt elpusztult; de 1606-ban újra kezdett települni. Az 1609-iki összeírásban Nagy-Éch községben csak a pápóczi prépostság és a főapát vannak említve birtokosokként. Ekkor a behódolt falvak közé tartozik és Salud basa a földesura. A török világ elmultával egész maig a szentmártoni apátság, a pápóczi prépostság és a győri káptalan a birtokosai. 1869-ben a községnek nagy része leégett és ekkor temploma is a lángok martaléka lett. Az 1840-ben épült katholikus templomot újra felépítették. Az ősi Écsmesterfa falut, mely ma már hegyközségként Nagyécshez tartozik, az Éch nembeli Mesterfalvay László alapította és tőle vette a nevét is. 1442-ben Varangy Miklósé, kinek magva szakadván, Dereskey István és Bakody György lettek az urai, de ezek hűtlenségbe esvén, Erzsébet királyné Babunai Jánosnak adományozta. Ide tartozik Prépost major is.
