Rábaszentmihály.
Rábaszentmihály.
Rábaszentmihály, hajdan Rábaföld a régi oklevelekben. Már 1204-ben bukkan fel, a mikor II. Endre Puk Farkas comesnek adományozza. 1234-ben terra Raba alias Zent Mihal alakban szerepel. 1323-ban Köszemi Mikó fia Orbán átengedi Semmihal nevű birtokának harmadát Miklós mesternek. Később a Nádasdyak lettek az urai. 1609-ben a törököknek behódolt helyek között van említve, s ekkor Nádasdy Pál a birtokosa. 1627-ben a község lakosai a törökök zaklatásai elől elmenekülve, a falut pusztán hagyták. Nádasdy Ferenc kivégeztetése után, a kir. kamara kezelte, utóbb az Esterházyaké lett, de az utolsó tagosítás alkalmával a lakosok megváltották. A mult század elején az Esterházyakon kívül a Bezerédy családnak is volt itt birtoka, ma pedig id. Miklós Gábornak és Raffel Pálnak van. 1859-ben a község nagy részét tűz pusztította el. Az itteni katholikus templom a XVIII. század második felében épült. Házainak száma 93, lakosaié, a kik nagyobbára róm. kath. vallásúak, 625. Van itt körjegyzőség és postahivatal. Távírója és vasúti állomása Enese. Ide tartoznak Anghely és Homoród puszták, Beyczytag és Szunyogvár majorok. Anghely pusztáról 1617-ben találunk először említést, a mikor Enyingi Török István és Farkas János az urai. 1653-ban az anghelyi birtok egy része Jagosich Péteré. Később ez is az Esterházyaké lett. Homoród puszta hajdan falu volt. 1372-ben találjuk róla az első írott nyomot és ekkor a Pokiaknak van itt birtokrészük. 1582-ben Poki Gergely és Mihály az urai. Az 1609-ik összeírásban a Pokiakon kívül Ostffy Jánosnak is volt itt birtoka. Szintén behódolt a töröknek és a török világban annyira kipusztult és elszegényedett, hogy csak egy porta után adózott. Ekkor szűnt meg falu lenni. 1639-ben Miskey István, 1653-ban Jagosich Péter, 1670-ben Iványos Miklós az itteni közbirtokosok. Később a Márffy, majd a Kisfaludy családoké lett. Az ú. n. Dőry-rét is régi praedium, mely a XVII. században akkori birtokosától, Dőry Jánostól vette nevét. Később az Eőry családé és osztályos társaié lett.
