Táp.
Táp.
Táp, magyar nagyközség a pusztai járásban, 195 házzal és 1296, nagyobb részben ref. vallású lakossal. A reformátusokon kívül még a római katholikusok is nagyobb számban vannak, de vannak itt ág. h. evangelikusok is; azonban csak a két első hitfelekezetnek van itt temploma, melyek közül a róm. kath. templom alapja ősrégi, mert már a XIV. században fennállott, de az idők folyamán, az átalakítások következtében, sokat veszített eredetiségéből. Balogh, tatai jószágkormányzó és birtokos, a régi góthikus torony és sekrestye felhasználásával, a XVIII. század második felében fel akarta építtetni és sírboltról is gondoskodott a maga számára, de az építés, halála következtében, abban maradt, csak kitatarozták és valószínűleg az 1783. évi földrengés alkalmával megrongálódott tornyának egy részét szedték le. A reformátusok temploma nem régen, 1882-ben épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása Győrasszonyfa. Táp már a XIII. században Tapan néven királyi lovászok faluja. Másik része azonban ekkor már a szentmártoni főapátságé. A Taápy családbeliek ősi fészke és névadó községe is, a kik itt még a XVI. században is birtokosok voltak. Azután az Enyingi Török család kezére került, az 1609-iki összeírásban, a mikor a behódolt községek közé van felvéve, Török István van említve birtokosaként; de 1618-ban a Török család után, leányágon, Nyáry Pálé lett. 1628-ban Esterházy nádor vásárolta még, de 1701-ben a győri jezsuiták és Beccaria Virgil zálogbirtoka lett. Ez e rész azután a győri székeskáptalan tulajdonába ment át és most is ezé. 1764-ben Balogh, a tatai uradalom jószágkormányzója volt az egyik rész ura, kinek magva szakadván, minden birtokát az Esterházyakra hagyta. A község lakosai fogyasztási és hitelszövetkezetet tartanak fenn. Táp 1881-ben majdnem teljesen leégett. Ide tartoznak Borba és Tápi puszták, Lapostag, Prágai tag és Újmajor tanyák. Borba puszta már 1250-ben Elchen praedium, quod alio nomine vocatur Barba néven van említve IV. Béla egyik oklevelében. Lakosai később civiles castri Barba alakban szerepelnek, 1360-ban pedig Borbateluke a neve.
