A mérgesi ág.
A mérgesi ág.
A nemzetség mérgesi ágáról, a melyet az 1291-ben adományba kapott birtoka után nevezünk el, csak a tatárjárás utáni korszakból vannak adataink. Tagjai közül: Tamás (1269–95) IV. Béla király ajtónállója, Tét egy részét és Bezi környékén a Kos nevű várföldet, majd IV. Lászlótól Mérgest és Réti egy részét kapta adományúl; testvérével, I. Miklóssal együtt részt vett a cseh, majd 1291-ben az osztrák háborúban. Tamás fiai közül I. János (1308–1340), a poki monostor kegyuraként szerepel, testvére Dezső (1335–1344) alországbíró; Dezső fiai közül: János (1350–62) győri kanonok, testvéreivel, II. Miklóssal és Benedekkel 1362-ben osztozik Ménfő birtokában. Tőlük származik a Poky család. A rábaszentmihályi ág ősének Farkas ispánt tekinthetjük, a ki 1234-ben a mai Rábaszentmihályföldjét nyerte adományul. Fiai közül Sándor az 1269. évi osztály alkalmával Rábaszentmihályt, Ballonyt és Gyarmatot kapja; Ugod a veszprémi és a fejérvármegyei jószágokat. Sándor fia, János (1308) előfordul a poki monostor kegyurai között, de fiaiban magva szakadt ez ágnak.
E nagykiterjedésű nemzetség sarjai közül még egynéhányat ismerünk, a kiket az említett ágak egyikéhez sem csatolhatunk. Így Mártont, a kit 1222-ben Gyula nádor az árpási bessenyők és azok ispánja közötti viszályok elintézésére küldött ki. 1251-ben mint poki birtokos, fia Miklós a poki monostor kegyura. Unokái 1278-ban a ballonyi birtokukat adják el. Nem tudjuk, hogy melyik ághoz tartozik Amadé (1254–67) győri püspök, II. Móricz kortársa, a kit IV. Béla király 1255-ben a várföldek visszakövetelése czéljából küldött ki, s a ki 1263-ban részt vett a budai zsinaton is. (Karácsonyi II. 436–445. – Wertner Mór II. 270–282.)
