A XVII. század.
A XVII. század.
A XVII. század folyamán, kivált a törökök kiűzetése után, temérdek változás áll be a vármegyei birtokviszonyok terén. Enyingi Török Bálint és fia, István, a belzavarokat felhasználva, sok birtokot foglaltak el Győr vármegyében is. E birtokok a XVII. század elején Nyáry Pálra szállottak, a ki Török István leányát, Zsuzsánnát vette nőül. Nyáry Pál csakhamar túladott a Török-féle örökségen, így 1626–28-ban Tápot, Gönyőt és Mezőörsöt Esterházy Miklós nádornak adta el, kinek utódai azokat napjainkig bírják. A Héderváry családból V. János zirczi apát és István, Győr vármegye alispánja s annak több ízben követe, a XVII. század közepén kezdték a XVI. század folyamán veszendőbe ment Hédervári ősi javakat visszaszerezni. Héderváry István leányát, Katalint (†1680), a család utolsó sarját Loosi Viczay János vette nőül, a ki 1658-ban I. Lipót királytól adományt eszközölt ki a Héderváry-féle javakra. Így a Héderváry család birtokai, mint Hédervár, Zámoly, Ladomér, Medve, Nagybaráti, a Viczayakra szállottak. A rárói uradalmat, mely a XVII. század közepén több család birtokában volt, Széchenyi György kalocsai érsek kezdte összevásárolni családja számára. 1658-ban megvette a Révay család birtokrészét, 1659-ben gróf Nádasdy Ferencz és Pázmány Miklós részét, 1660-ban Tharnovszky Szaniszlóét, 1661-ben Jakusich Imréét, 1665-ben Kéry Ferenczét, 1686-ban Moholányi Jánosét. Az összevásárolt rárói uradalmat tőlük Viczay Jób, a ki 1723-ban grófi rangra emeltetett, a szatmári békekötés után megvásárolta. Viczay Jób gyermekei 1773-ban megosztozván az atyai örökségen, a rárói uradalom a Sándor családra szállott. A móriczhidai uradalom, melyre 1536-ban Török Bálint nyert adományt, a XVII. század elején szintén Nyáry Pál birtokába került, de Móriczhidán a nagyszombati Klarisszáknak és a pannonhalmi apátnak is volt 1/2–1/2 portájuk. 1641-ben Móriczhida már Csáky Lászlóé s a század közepén, a pápai uradalommal együtt, a gróf Esterházyaké lett. Móriczhida birtokviszonyait 1733-ban kelt királyi táblai ítélet rendezte, úgy hogy 9/14 részét az Esterházyaknak, 5/14 részét az apáczáknak ítélte oda. Ugyancsak az Esterházy család birtokába jutott Rábaszentmihály is, a mely azelőtt a Nádasdy család tulajdona volt s a melyet Nádasdy Ferencz kivégeztetése után (1671) Lipót király Esterházy Pálnak adományozott.
Ásvány egy részére 1611-ben a Balassa család nyert adományt. Sövényház 1824–36-ig Pázmány Ferenczé volt. Asszonyfalván, Mindszenten és Csák-Néma pusztán a XVII. században a Szápáryak voltak birtokosok. Szeghy János alispáné volt a XVII. század közepén Bőny és Kutasföldje, a melyek ő utána több családra, az Iványos, Kenessey, Saáry, Losonczy, Győry, Nagy és Roboz családokra szállottak.
