Khuen-Héderváry (Hédervári).
Khuen-Héderváry (Hédervári).
A család Tirolból származik, a hol 1361-ben iktatták be a nemesek sorába. 1573 május 8-án bárói, 1630 okt. 30-án grófi, 1640 júl. 27-én birodalmi grófi rangra emeltetett. Belasi Khuen Mátyás, Liechtenberg és Gandegg grófja, Neu-Lempach szabad bárója, Teuto-Ofen ura, császári tanácsos és alsóausztriai törvényszéki ülnök, az 1647. évi 155. törvényczikkel honfiúsíttatott. Ő alapította a család mustári ágát, melyből Antal († 1823) gróf Viczay Karolinát vette nőül, fia Antal, (szül. 1817 † 1886) cs. kir. kamarás, ennek fia Károly (szül. 1849) cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze, 1879–1884 Győr várm. főispánja. (1884–1903) Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja, 1903-ban magyar kir. ministerelnök, 1874 decz. 5-én kelt legfelsőbb elhatározással, Viczay Héder gróf családja utolsó sarjának végintézkedése következtében engedélyt nyert, hogy családneve mellé a Héderváry nevet felvehesse, Belasi előnevét a Héderváry előnévvel felcserélhesse és czímerét a Viczay család czímerével egyesíthesse. Fia: Sándor, (szül. 1881) cs. és kir. kamarás, attasé.
Czímer: Négyelt paizs, 1. és 4. ezüsttel és veressel vágva, benne befelé fordult, ágaskodó oroszlán; ugyanilyen ellentétes színekben. 2. és 3. veresben, zöld halmon ormózott ezüst torony, nyilt kapuval. Három sisak. Sisakdíszek: I. (középső) veres szárny a pajzsbeli toronynyal megrakva. Takaró: veres-ezüst. II. Kékkel és ezüsttel vágott, befelé fordult ülő oroszlán. Takarók: veres-ezüst. III: Befelé fordult kar nélküli ifjú törzs, vörös mezben, vörös-ezüstcsíkú, lelógó süveggel, melléből és süvegéből 3-3 ezüst fog nő ki. Takaró: veres-ezüst.
