Hajózás.
Hajózás.
Az »Első Dunagőzhajózási r.-t.«, 60 lóerejű »Franz I.« nevű hajója 1830. október havában indult el először Győrből Budapest felé. Midőn 1856-ban a párisi kongresszus a Dunán a szabadhajózást kimondotta, csakhamar versenyző vállalatok is keletkeztek. Így 1865-ban alakult a »Győri Gőzhajózási Részvénytársulat«, mely 1893-ban Budapest székhelylyel »Magyar Gőzhajózási Részvénytársasággá« alakult át.
A magyar hajózási forgalom ellátásában a legnagyobb szerepet az »Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság« viszi. Hajóraja 1896-ban 61 személyszállító, 47 árúszállító és 77 vontató gőzös, összesen 185 darab, 71.621 lóerővel; 829 uszály 331.600 tonna hordképességgel és 241 kikötő hajóval.
144A legjelentékenyebb hazai gőzhajózási vállalat az 1894. évi XXXVI. t.-czikk alapján állami szubvenczióval 1895 elején megindult Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság, melynek ma 30 gőzhajója van (12.880 lóerővel), 4434 tonna befogadó-képességgel.
Megemlítendő még, hogy a magyar kir. államvasútak a Dunával a dunaparti vágány útján, a győr–sopron–ebenfurti vasút pedig a rábaparti vágány útján nyer közvetetten összeköttetést a víziútakkal, úgy hogy mindkét helyen a hajókból közvetetlenűl a vasútra és viszont lehet átrakodni. A rábaparti szárnyvasút mentén, a Rába jobbpartja a város belterületén lépcsős kőrakpart gyanánt van kiépítve és a sétatéri sziget is legnagyobb részbeni kőpartbiztosítással van ellátva.
A mosoni Duna a Rába-torkolatig gőzhajóval járható; onnan fel, a Rábán és Rábczán, a hajókat uszályok vontatják.
Ipari czélra a folyók vizét számos győri gyár használja fel. Igy a Duna vizét használja a Koestlin-piskótagyár, a waggongyár, a szeszgyár; a Rábcza vizét a Kohn-olajgyár, a Schmidl-czukorkagyár, Fürst-eczetgyár, Stirling-szappangyár és a Romanek-kékfestőgyár; a Rába vizét a selyemgyár és Győr városa öntöző-vízvezetéke czéljaira, stb.
