Faipar.
Faipar.
Az építkezésekhez és tüzeléshez szükségelt fát legnagyobb részben a Bakony-erdő szolgáltatja. A fát a győr–dombóvári vasút szállítja Győrbe, a hol azonban csak egyetlen motorikus üzemre berendezett fűrésztelep van, míg a többiben kézi erővel készítik elő a fát az építkezésekhez. A gőzfűrésztelepet 1856-ban Hetsch testvérek alapították. 1904-ben a gőzgépet 30 lóerejű benzinmotorral cserélték fel. Tüzelőfatelep szintén több van Győr városában, de gőzerőre csak Ott és Stadler fűrésztelepe van berendezve.
Az asztalosipar Győrött nagyon ki van fejlődve. Az asztalosok száma a város területén 59. Mióta a városi villamos telep motorikus czélra is szolgáltat villamos áramot, több nagyobb asztalosműhelyet villamos erőre rendeztek be. Ezek között a leghíresebb Grünvald István bútorgyára. Ugyanitt felemlítendő Kelemen József műfaragó telepe is.
Győr- és a szomszédos vármegyék talaja cziroktermelésre alkalmas lévén, több gazda termel czirokot a két győri czirokseprőgyárnak. Az első gyár 1898-ban keletkezett. Tulajdonosai Klein S. és Társa. A kész czirokseprők 80%-a Svájczba, Ausztriába és Boszniába megy. 1903-ban Steiner és Sulzbeck alapítottak újabb czirokseprőgyárat, melyben a kötőgépeket villamos erő hajtja. E gyárban legújabban egy amerikai kötő- és varrógépet szereztek be, mely a kézi munkát pótolja és a napi termelést megtízszerezi. Ezek a gyártmányok szintén legnagyobb részben külföldi piaczokra kerülnek. E két gyáron kívül több kisiparos is foglalkozik czirokseprőkészítéssel és ezek, az államtól kapott kötő- és varrógépek segélyével, nagy mennyiségű czirokseprőt kötnek, melyek a városi piaczon nagyon keresettek.
